Elektrotechnika - előszó

Kedves Olvasó!

Az Elektrotechnika szerkesztőbizottsága a tavalyi év sikerei után idén is folytatni kívánja, hogy a régiók, szakosztályok társaságok vállaljanak el egy-egy lapszámot. Ebben a lapszámban a BUDAKO és az ÉMAKO vállalta a szerkesztői feladatokat. A tavalyi évben megjelent cikkeink fő gondolata az volt, hogy meg tudunk-e felelni technológiai fejlesztésekkel, digitalizációval, automatizálással az előttünk álló kihívásoknak. Természetesen ezek a kérdések nem egyszeriek, folyamatosan felmerülnek és ezért folyamatosan kell keresnünk rá a választ is. Ebben az évben szeretnénk ezért folytatni a tavaly megkezdett vizsgálatot.

A cikksorozatunk vezérgondolata az elektrifikáció, amelyet meghatároz az EU dekarbonizációs elvárása is. A világszerte tapasztalható konjunktúra eredményeképpen a villamos energia iránti kereslet fokozatosan növekszik. A gazdasági növekedés mellett számos terület elektrifikációja tapasztalható, mely szintén a villamosenergia-fogyasztás növekedésének irányába hat. A jövőben továbbra is a villamosenergia-fogyasztás növekvő tendenciájával számolhatunk, melynek legfeljebb a mértékében és időbeli felfutásában térhetnek el a prognózisok. A cikkek bemutatják, milyen igénynövekedésekkel számolunk az ELMŰ-ÉMÁSZ területén. Külön cikk foglalkozik az egyre jobban terjedő hőszivattyús fűtési megoldásokkal, hiszen a fűtés a legnagyobb arányú az energiafelhasználás vonatkozásában és ezáltal jelentős hatással van az üvegházhatású gázok kibocsátására.

A cikkekből kitűnik, hogy a jelenleg üzemelő hálózatok nem az újabban megjelent változásokra vannak méretezve, ezért a fogyasztók felvehetősége és a hálózat tervezése is az eddigi több tízéves gyakorlathoz képest változtatásra szorul. Annak érdekében, hogy a kor elvárásainak megfelelő színvonalú ellátást biztosítani lehessen mind az új igénylők, mind pedig a meglévő felhasználók számára, a jelenlegi villamos hálózati infrastruktúra arányos fejlesztése elkerülhetetlen. Ugyanakkor gondot okoz, hogy az új igényeket kielégítő állomások, hálózatok létesítéséhez komoly kihívás a terület biztosítása, a társadalmi elfogadottság elérése. A problémák felvázolása után néhány cikkben megvizsgáltuk, illetve bemutatjuk, milyen technikai megoldásokkal tudjuk csökkenteni az alállomás területi igényét, az építés helyszíni létesítési időszükségletét, illetve az élőmunkaigényt. Ezért fontosak azok a fejlesztések, amelyek azt vizsgálják, hogyan lehet kompaktabb, kisebb helyigényű állomásokat tervezni, csökkentve a helyszíni telepítés idő és emberi erőforrás igényét, vagy az olyan fejlesztések, amelyek meglévő távvezetéki tartószerkezetek felhasználásával új sodronymegoldásokkal biztosítják a nagyobb energiaátvitel lehetőségét. Ez utóbbi fejlesztéseket az új MSZ EN létesítési szabványok is indokolják.

A szűkös kapacitás nemcsak a berendezéseinkre, kivitelezői kapacitásra igaz, hanem a tervezői kapacitásra is. Ezért érdemes vizsgálni azt is, milyen módszerekkel lehet a tervezői kapacitás korlátain javítani. A közcélú energiaátviteli hálózat kapacitásának tartalékai rohamosan fogynak, az új igények kiszolgálása az energiarendszer szolgáltatói oldalán egyre nagyobb kihívásokat okoz, egyre költségesebb hálózatfejlesztésekkel jár. Az ez évi cikkeinkből is láthatjuk, hogy a gyártók folyamatosan keresik a megoldásokat ezekre a problémákra. Az innováció jelen van mindennapjainkban, legyen az tervezés, alállomás vagy távvezeték-építés, vagy üzemeltetés.

Bár egy kissé eltérő „Az akkumulátoros energiatárolás szerepe a hálózat üzemvitelében” a többi cikk alapgondolatától, azonban az infrastrukturális beruházások elhalasztása segíthet szintén a helyszíni élőmunkaerő-hiányon, ha pl. a középfeszültségű hálózatok esetenkénti rövid idejű túlterhelését egy jól elhelyezett tárolóval hidaljuk át egy vezetékmegerősítés helyett. Ebből a cikkből is látható, hogy igen sok irányból lehet keresni a megoldásokat az alapproblémákra.

Bízunk abban, hogy az ez évben elkészült cikkeink szintén érdekes és hasznos olvasmányok lesznek olvasóink számára. Ötleteket adhatnak, vagy saját problémáik továbbgondolását segíthetik. Egyben szeretném megköszönni a szerző Kollégáknak, hogy vállalták a cikkek írását és sikerült a kitűzött célt teljesíteni, bemutatva a kihívásokat és megoldási javaslatokat is vázolni.

Tisztelettel:
Orlay Imre
az MEE ÉMAKO elnöke