Megjelent az Elektrotechnika 2020/5-6 lapszáma

Az Elektrotechnika szerkesztőbizottsága két régiót kért fel a szerkesztésére. A lapszám szerkesztési feladatait az ÉMAKO és TITUKO közösen látta el Az ÉMAKO nevében Orlay Imre, a TITUKO nevében Rubint Dezső köszönti az olvasóinkat.

Cikkeket találnak elektromos autózás fejlődési irányairól, a gyártás és felhasználása közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokról.  Mennyi energiahordozó kell az autózáshoz, és a villamos hajtású autók mennyi hajtóenergiát használnak el? Napjaink másik fontos kérdése a megújuló energiák minél nagyobb arányú felhasználása, emellett a villamosenergia szolgáltatás minőségi követelményeiről és a biztonságos ellátással kapcsolatban cikkeket is találnak az olvasók.

A Tiszántúli Regionális Koordináció (TITUKO) már második alkalommal kapott lehetőséget az Elektrotechnika folyóirat szerkesztésében.  Az utóbbi időszak rendkívüli intézkedései és korlátozásai sok területen nehézséget jelentettek. A villamos energetikának, a villamosenergia szolgáltatásnak a nehéz körülmények között is stabilan kell működni. A napi operatív, üzemeltetési feladatok mellett a jövő kihívásaival is kell foglalkozni.

TOVÁBB AZ ELEKTROTECHNIKÁHOZ
 
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
GÁBOR DÉNES-díj felterjesztésére

Az elmúlt években már többen sikeresen vettek részt a Gábor Dénes-díj pályázaton.
A NOVOFER Alapítvány idén ismét meghirdeti a Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívását. A Díj, melyet évente általában heten nyerhetnek el, az innovációs folyamatban alkotó módon résztvevő, a határainkon belül vagy kívül élő, kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató magyar szakemberek fokozott erkölcsi elismerését szolgálja.

GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő magyar (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, – akik itthon, vagy határainkon túl – a természettudományos szakterületek valamelyikén:

  • kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,
  • jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,
  • megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez,
  • személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét.

A felterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók (tájékoztató, felhívás, adatlap) a http://www.gabordenes.hu/palyazati-felhivasok/ címről letölthetők.

A felterjesztés határideje 2020. október 10.

2020-ban Gábor Dénes születésének 120., majd 2021-ben a Nobel-díjnak részére történő odaítélésének 50. évfordulójára emlékezünk. A fenti két neves évforduló megünnepléséhez megemlékezési emlékprogram-sorozatot indított az Alapítvány, melynek részleteit honlapukon és a facebook oldalukon követhető. Megjelent egy virtuális esszékötetet "LÁTOMÁSOK KORONAVÍRUS IDEJÉN - Elég érett-e a társadalmunk?" címen, melyben Gábor Dénes-díjasok gondolati olvashatók a jelenkori pandémiás helyzet tükrében.

 

MEE  JOGSZABÁLYFIGYELŐ – 2020

Közérdeklődésre számító jogszabályok jelentek meg!
Megjelent a 40/2017.(XII.4.) NGM rendelet (VMBSZ) módosítása!

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter
27/2020. (VII. 16.) ITM rendelete
egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter elrendelte hét különböző műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendelet jogharmonizációs és deregulációs célú módosítását. A módosított rendeletek között van az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet is, amelynek 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat-ot (VMBSZ). A rendeletet és a szabályzatot is több helyen jelentős mértékben módosították! 

A módosító rendeletet a Magyar Közlöny 2020. július 16-i 172. száma tartalmazza. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2020. július 31-én lép hatályba. 2020. július 31. után a módosító rendelet a hatályát veszti, a továbbiakban az új egybe szerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 40/2017. (XII.4.) NGM számmal. Ez elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban a következő linken: http://www.njt.hu/.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robba- násveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletet is módosító 27/2020. (VII.16.) ITM rendelet által előírt változások rövid összefoglalása:

A rendelet lényeges változásai

  • Újrafogalmazták a fogalommeghatározásokat: megszűnt a szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat! Új fogalom a villamos biztonsági felülvizsgálat, amely magában foglalja az áramütés elleni védelem és a szabványos állapot (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát. Ezen kívül megjelentek a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezések vizsgálataira vonatkozó fogalmak is.
  • Újrafogalmazták és részletesen szabályozták a Szakági műszaki szakbizottság működését és feladatait. Új Szakbizottság alakul, és a mandátuma a szakági műszaki előírások elkészítésére fog vonatkozni.

A VMBSZ szabályzat lényeges változásai

  • Tartalmilag egyszerűsödik a Szabályzat: csak a normatív előírásokat tartalmazza, míg a „szakma szabályai” (nem kötelező előírások) a szakági műszaki előírásokban (SZME) fognak megjelenni. Ezek hasonlóan az OTSZ-hez kapcsolódó TvMI-hez szintén a jogszabályba nem férő részletesebb műszaki előírásokat, követelményeket fogják tartalmazni.
  • Egyértelműen és világosan megfogalmazza a módosítás a nagy- és a kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatainak tartalmát és gyakoriságát. Megjegyezzük, hogy a kisfeszültségű berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát   változatlanul előírja az OTSZ 5.1.
  • Előírja a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezések vizsgálatainak tartalmát és gyakoriságát.
  • Kimondja: A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint, a minősítése pedig a létesítés idején érvényes műszaki követelmények szerint történik.
  • A berendezésben felszerelt áram-védőkapcsolók működőképességét általános esetben legalább évente kell ellenőrizni.
  • Újrafogalmazták a villamos üzemű kéziszerszámok és a hordozható elválasztó transzformátorok évenkénti ellenőrzését.
BŐVEBBEN...
 

A MAGYAR KÖZLÖNY 20 - 172 számában jelent meg:

4. A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai
4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.
A Szakbizottságba tagot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület  is (1 fő) javasolhat.

 

GYERMEKVÉDELEMBŐL  -  BIZTONSÁGI ZSALU

címmel az előző Hírlevelünkben megjelentettük a Schneider Electric Sajtóközleményét a
MEE Érintésvédelmi Munkabizottság a hozzászólásával, amelyre a cég az alábbi helyreigazítást tette:

Változás a villamossági szerelvényeknél – új jelzést használnak a dugaljaknál

„A 2020. július 2-án kiadott „Változás a villamossági szerelvényeknél – új jelzést használnak a dugaljaknál” című sajtóközleményünk  utolsó mondatában tévesen állítottuk, hogy „Az Európai Unióban csak a VDE jelzéssel ellátott dugaljak kerülhetnek forgalomba, így a 2020. július elsejétől élő döntés a közösség valamennyi tagországára vonatkozik”.

Ez a megállapítás helyesen úgy hangzik, hogy „Mivel az Európai Unióban tagállamonként eltérő szabályozások vannak érvényben, így a VDE által kiadott iránymutatás csak azon országokra és gyártókra vonatkozik, ahol ezen tanúsító cég jelzése feltüntetésre kerül a termékek csomagolásán.” 

A MEE Érintésvédelmi Munkabizottság ehhez tett kiegészítése:

Köszönjük a helyreigazítást! Valóban, az Európai Unió alapelve: „a termékek, a tőke és a személyek szabad áramlása”! Ennek megfelelően a villamossági termékeket bármelyik vizsgáló, illetve tanúsító intézet vizsgálhatja itthon és külföldön, amelyik notifikálva és akkreditálva van, és tagja az IECEE (CB rendszer) vagy az EEPCA (CCA rendszer) nemzetközi vizsgáló-tanúsító szervezetnek. Tehát ilyen értelemben egyik vizsgáló-tanúsító intézetnek sincs kizárólagos vizsgálati és tanúsítási joga! Bármelyik előbb említett felhatalmazású vizsgáló intézet vizsgálhatja a villamossági termékeket és felteheti a jelét, amely szükséges a forgalomba hozatalhoz. Természetesen a Schneider Electric cég dönthet úgy, hogy a VDE-vel vizsgáltat és VDE jellel hozza forgalomba a termékeit.

Megjegyezzük, hogy a háztartási csatlakozó készletek nem tartoznak a Kisfeszült- ségű Direktíva (2014/35/EU; LVD) hatálya alá (az Európában alkalmazott sokféle egymástól eltérő kialakítások miatt), így a CE-jelet sem szabad feltüntetni ezeken a termékeken! A gyártónak ez esetben is garantálni kell a biztonságot és a jó minőséget, amelyet vizsgálatokkal kell igazolnia.

A MEE ÉV MuBi véleménye szerint a biztonsági zsaluval ellátott háztartási csatlakozóaljzatokra valóban sok helyen szükség van, elsősorban gyermekintézetekben, háztartásokban stb., ahol növeli biztonsági szintet. Azonban azt is tudni kell, hogy az egyszerű módosítással drágább lesz és komplikáltabbá válik a termék és a gyártása (több hiba lehetőséggel!). Sajnos nagyon gyakran ipari körülmények között vagy irodákban is használják a zsalus rendszerű hosszabbítókat – ahol semmi szükség nincs rájuk! Nagyon sok rossz tapasztalatunk van az ilyen reteszekkel felszerelt, ipari helyeken vagy az építőiparban alkalmazott hosszabbítókkal. A zsalus hosszabbítók a használat során bepiszkolódnak porral, cementtel stb. és rövid időn belül használhatatlanná válnak! Ez meglehetősen nagy karbantartás-igényt okoz, amely komoly anyagi hátránnyal jár. Legtöbbször el kellett távolítani az amúgy is felesleges reteszt. Szakmai hozzáértés nélküli, kimondottan életveszélyes barkács megoldásokkal is találkoztunk, amelyek csökkentik a biztonságot!