A munkabizottság 1953-ban alakult Timár László vezetésével „Mezőgazdaság Villamosítása MUBI” néven,a villamosítással és a villamos energia mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos kérdések társadalmi sokoldalú megvitatására.

Később előtérbe került a gazdaságos és intenzív energiafelhasználás és 1974-ben a MUBI megváltoztatta nevét a jelenlegire. A megújuló energiaforrások felhasználásának egyre fontosabbá válásával , amelyek segítségével a mezőgazdasági üzemek enegiafogyasztókból energiatermelőkké is válhatnak, a MUBI profilja ezen terület felé tolódott el, és 15 éve a havonkénti MUBI üléseken mindig egy-egy megújuló energiaforrás felhasználásának jelenlegi helyzetét vitatjuk meg az illető szakterület valamely kiváló képviselőjének ismertetése után.

A MUBI 2013-ban tartotta 600. jubiláris ülését.

Szomorúan tájékoztatjuk Önöket, hogy Dr. Sibalszky Zoltán, a Villamosság és Energia a Mezőgazdaságban Munkaibzottság elnöke, gyémántdiplomás elektro-gépészmérnök, egyetemi docens a Francia Köztársaság Mezőgazdasági Érdemrendje és számos egyéb hazai és külföldi kitüntetés birtokosa 2014. augusztus 14-én 88 éves korában elhunyt.

A gyászejelentést megtekintheti itt.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület „Villamosság a Mezőgazdaságban” Munkabizottsága a mezőgazdaság villamosításával foglalkozó társadalmi szervek közül az elsők között alakult meg 1953-ban. Így most érkezett el ahhoz,hogy—havonta ülésezvén—megünnepelhesse 600. ülését.

Ez a jubileum bármilyen szerv életében nagy dolog,Egyesületünk munkabizottságai vonatkozásában páratlan,hiszen egy munkabizottságot egy meghatározott feladat teljesítésére hívnak létre,és a feladat teljesítése után a munkabizottság megszűnik. A folyamatosan működő,egy téma,--pl.az érintésvédelem—figyelemmel kisérésére létrehozott egyesületi munkabizottságok egyike sem működik több,mint 60 éve. Ezt a munkabizottságot viszont a magyar mezőgazdaságnak az 1950-es években kezdődött rohamos villamosításával kapcsolatos problémák társadalmi komplex megvitatásának igénye hívta létre,és a villamosítás befejezése után a mezőgazdasági termelés nagyüzemi módon történt  átalakulása, valamint a termelés intenzívebbé válásával kapcsolatban felvetődő kérdések egyre újabb és újabb feladatokkal látták el. A 70-es évek második felében e figyelem középpontjába a megújuló energiaforrások gazdaságos mezőgazdasági felhasználása került. Az olajválság következményeként,és a kezdeti eufória elmúltával a csökkenő érdeklődést a 80-as években a  környezetvédelmi szempontok  következtében váltotta fel újabb fokozott figyelem ezek irányában,és tette felhasználásukat egyre aktuálisabbá. A megújuló energiaforrások felhasználása pedig éppen a mezőgazdasági üzemek gazdaságosságának egyik kulcskérdésévé vált. A rendszerváltás után a mezőgazdaság Magyarországon bizonyos válságos helyzetbe kerülvén, az új kis és középbirtokok gazdaságos üzemeltetése elkerülhetetlenné tette a gazdaságos energiafelhasználás előmozdítását, beleértve  a megújuló energiaforrások környezetvédelmi szempontokból elkerülhetetlen,egyre növekvő mértékű felhasználását, annál is inkább, mert az EU tagság megköveteli az országos energiaigény bizonyos részének ezekből való fedezését. (Az EU tagállamokra kötelező,hogy 2010-re ez a felhasználás 20% legyen, nekünk sikerült elérni, hogy Magyarországon csak 18,2 %-ot kelljen elérni. Jelenleg ez az érték kb.12 %. Ez a tendencia a mezőgazdasági üzemek számára új, kedvező lehetőséget jelenthet. A megújuló energiaforrások segítségével ugyanis a mezőgazdasági üzemek belátható időn belül energiafogyasztókból energiatermelőkké válhatnak, és ezzel gazdaságosságuk jelentős mértékben növekedhet                                  Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Munkabizottság az utóbbi években, és a jövőben is. Így feladatköre nem merült ki, és fennállása éppúgy aktuális,mint megalakulása idején, mint olyan szervé, amely társadalmi úton sokoldalú véleménycserét tesz lehetővé az élet által e területen felvetett kérdések megvitatására, tanulmányok készítésével felhívja a figyelmet az aktuális problémákra, és konferenciák szervezésével fórumot biztosít a mezőgazdaság villamos energiafelhasználásával foglalkozó, és érdekelt nemzetközi szakemberek számára véleményük kifejtésére, és tájékozódásra,a magyar szakemberek számára pedig, hogy tájékozódjanak az őket érdeklő kérdések nemzetközi állásáról. A jubileum keretében érdemes visszatekinteni az elmúlt 60 év feladataira és sokoldalú munkájára. Az elmúlt 80 év villamos energiafelhasználásában három fontos korszak váltotta egymást. Az első korszak: maga a villamosítás, és a villamosság egyszerű alkalmazásai. A második korszak: a villamosság integrálása a termelési folyamatok minden fázisába, vagyis a felhasználás intenzívvé válása. A harmadik korszak: (ezt kb.1970 óta számíthatjuk,) ezt a környezetszennyezés elleni küzdelem, az energiatakarékosság,és a gazdasági és energiaválságok hatása jellemzi. A Munkabizottság munkájában egyaránt támaszkodott a témakörökben érdekelt szervekre a mezőgazdaság,az áramszolgáltatás és a kivitelezés területéről. Már megalakulása óta állandón kapcsolatban volt a Minisztérium  Gépesítési Főosztályával, ill. az ennek feladatkörét átvevő osztályokkal,a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, ill. új nevén a Szent István Egyetemmel,az Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelettel (amíg az fennállt),a Magyar Villamos Művekkel,és tervező intézetekkel (az első időkben különösen az ÉVITERV Vállalattal),a kivitelezők közül pedig

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) "Villamosság és Energia a Mezıgazdaságban" Munkabizottság ülésein elhangzott előadásokat letöltheti itt.