Két hét sem telt el azóta, hogy a Mavir Zrt. a hazai ipari naperőművi termelés minden korábbit megdöntő új rekordjáról számolt be, és máris új bejelentést tett közzé. Még mindig február van – írja –, és máris új történelmi rekord született.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Február 21-én, kedden a napsütéses tavaszi időben nem csak hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a déli csúcs idejében a korábban mért legmagasabb értéknél mintegy 77 megawattal (2030,5 megawatt) nagyobb kapacitással termeltek energiát az ipari méretű hazai naperőművek. Ezzel megdőlt az addigi, 2023. február 10-i 1953 megawattos rekord.
Ugyanebben a déli időszakban a Mavir a hazai villamosenergia-rendszer terhelésének felét (49,8 százalékát), nagyjából 2300 megawattnyi teljesítménnyel a megújulók termeléséből fedezte. A teljes megújulónak a 43,8 százalékát adta a rekordmennyiségű naperőműves termelés.
A naperőművek 2030,5 megawattos csúcsteljesítménye meghaladta a paksi atomerőmű teljes beépített kapacitását (2026,6 megawatt) is – miközben az atomerőmű 2. blokkján jelenleg folyik a tervszerű megelőző karbantartás, így az ott kiadható maximális teljesítmény mintegy 1500 megawatt.
Mindemellett az import-export szaldó értéke több órán keresztül negatív volt a déli időszakban, azaz exportáltunk 15 és 355 megawatt közötti teljesítménnyel.
Jól hangzik, de…
A társaság nem tért ki rá, de közzétett ábrájából és folyamatosan látható adatiból az is leolvasható, hogy ezek a rekordok tiszavirág-életűek, vagyis a naperőművek ingadozó termelésére – legyen az időszakonként bármilyen nagy is – semmiképpen nem alapozható egy ország energiaellátása. Megoldást csak ennek az ingadozásnak a megszelídítése jelenthet, vagyis az, hogy az esetenként fölösleges mennyiségben termelt áramot eltároljuk, majd felhasználjuk akkor, amikor szükség van rá. Ezzel jelentősen mérsékelhetők a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásának ezzel kapcsolatos költségei.
Most ugyanis döntően az történik, hogy a naperőművek elsőbbsége miatt azok belendülése idején a Mavir a náluk olcsóbban működő erőművek termelését fogatja vissza, amikor pedig e létesítmények nem muzsikálnak túl jól, a rendszerirányító kénytelen a drága tartalékkapacitásokat bevetni.
Igaz, nap- és más erőművekhez kapcsolt energiatároló projektek már vannak az országban, de az országos méretű áttörésen még innen vagyunk. Nem árt észben tartani azt sem, a hazai naperőművek éves szintű rendelkezésre állása csak 16 százalékos.
