Ukrajnának jelentős bevételi forrást ígér az Európának eladott villamos energia vételéra, ráadásul az országnak bőven van is mit exportálnia, mert saját gazdaságának megcsappant az energiaigénye a háborús helyzet miatt. „Mégsem megy minden úgy, mint kellene” – írja a helyzet okait kereső Unian ukrán állami hírügynökség. Ezt megerősíthetik azok a hazai áramkereskedők is, akik a korábbi évtizedekben abból az ukrán erőműből importáltak áramot, amely az ottani áramrendszerről leválasztva (szigetüzemben), az európaival viszont összehangoltan (szinkron üzemmódban) működött. Most viszont nem importálnak semmit.
Fotó: Anna Csertkova
Nem ilyen lovat akartunk
Az előzmény az, hogy tavaly, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után az ukrán villamosenergia-rendszer rákapcsolódott az egységes európai hálózatra a Burstinban működő, említett szigetüzemű erőművével együtt. Ez egy több éve előkészített, szakmailag megalapozott lépés volt, amelyre a kiterjesztése és az ellátásbiztonság kölcsönös erősítése miatt volt szükség. Igaz, a csatlakozást a háború kitörése miatt kissé előrehozták. Az ukrán áram kivitelének biztosítására a következő intézkedésnek annak kellett volna lennie, hogy Ukrajna az uniós szabályoknak megfelelő, kétoldalú megállapodásokat kötött volna az egységes európai hálózathoz tartozó szomszédos országaival a határkeresztező kapacitások kiosztásáról. Ez máig nem történt meg, emiatt Magyarországra máig nem érkezik keletről áram. Míg tehát az eredeti feltételezés az volt, hogy Burstin mellett majd bármely ukrán erőműből importálhatunk villamos energiát, de egyelőre Burstinból sem jutunk hozzá, máshonnan meg pláne nem. Hogy mikor lesz változás, nem lehet tudni. Mindenesetre a Kelet-Magyarországon emiatt fenyegető áramhiánnyal jól összecseng az MVM terve, hogy gyorsan fel kell húzni egy gázüzemű blokkot a Mátrai Erőmű és kettőt a Tisza II. telehelyén. Ezek az erőműépítések régebbi tervek, de most előtérbe kerültek.
Valamennyit áramot persze most is exportál Ukrajna uniós országokba – Romániába és Szlovákiába –, de nem az uniós játékszabályok, hanem egyedi megállapodások alapján.
Az Unian arról számolt be , hogy Ukrajna néhány napja újraindította a moldovai és a lengyelországi áramexportját, és megindult, de április 21-én le is állt a szlovákiai kivitel, éppen a határkapacitás említett, jóváhagyott kiosztásának hiánya miatt. A hírügynökség is felidézi, hogy Ukrajna előzőleg, hosszú időn át exportálhatott a burstini energiaszigetről. Mint írja, miután 2022 márciusában Ukrajna energiarendszere rákapcsolódott az európaira, az Európai Országok Átviteli Rendszerirányítóinak Hálózata (ENTSO-E) folyamatosan növeli az megengedett mennyiségét. Tavaly októberben azonban, amikortól tömeges orosz bombázás érte az ukrán energiarendszert, az export leállt, hiszen először a belföldi igényeket kellett kielégíteni. A kivitel az idén tavasszal indult újra, mégpedig Lengyelországba 75 megawatt, Moldovába 125 megawatt és Szlovákiába 200 megawatt teljesítménnyel, de az utóbbi – mint szó volt róla – leállt.
Óriási károk, óriási lehetőségek
A több mint hat hónapon át tartó orosz bombázás során Ukrajnában több mint kéttucatnyi energiatermelő létesítmény sérült meg. A hőerőműveknek, a vízerőműveknek és szivattyús-tározós erőműveknek körülbelül a felét, az átviteli rendszer alállomásainak pedig a 43 százalékát érte kár. A helyreállításra legalább 11 milliárd dollárt kell fordítani az ukrán energiaügyi minisztérium szerint, a sürgős javításokra pedig egymilliárd dollárt tart szükségesnek a parlament, a verhovna rada.
Viszont a rendelkezésre álló exportkapacitások teljes kihasználásával és 115–130 dolláros megawattóránkénti árral számolva az országnak napi 33 millió dollár bevétele származhatna a villamos energia kiviteléből, de a minisztérium arra számít, hogy ez a bevétel elérheti a havi 70 millió dollárt is.
A bevételre nagy szükség lenne a sérült áramrendszer megjavításához. Ezen a ponton azért linkelünk ide egy bő tíz évvel ezelőtti cikket, hogy felidézzük: milyen világ volt, amikor még zúdult Magyarországra az áram Ukrajnából, Ukrajnában pedig – mivel nem volt háború – nem kellett amiatt aggódni, honnan lesz pénz az energiarendszer megjavítására.
