Borús napok megújuló termelése
A múlt heti időjárás ismét megmutatta az időjárásfüggő megújuló források érzékenységét. Annak ellenére, hogy 2023-ra a megújuló erőművek beépített teljesítőképessége már meghaladta az 50 kW feletti termelők teljes beépített kapacitásának 30%-át (ebből 23% az ipari méretű naperőművek részaránya), a tényleges termelésük már közel sem tud ekkora arányban megjelenni a teljes villamosenergia-fogyasztásban. Ez különösen igaz volt január harmadik hetére, amikor a csapadékos, ködös időben a megújulók termelése, az adott hétre vetítve átlagosan csak 5,6 %-ban, míg a naperőművek mindössze 1,6%-ban fedezték az áramfogyasztásunkat. Az egyébként enyhe hőmérséklet miatt a fogyasztás is alacsonyabb volt az ilyenkor szokásosnál, ez még inkább hangsúlyozza a megújulók termelésének természetszerű bizonytalanságát. Míg a kimondottan rosszabb időjárású – esős, borult - napokon a déli órákban a naperőművek legfeljebb 3-4% körül teljesítettek és a teljes megújuló hányad is 10% alatt volt, addig valamivel kedvezőbb időjárási körülmények között ez a részarány 16-18%-ra emelkedett. A téli időszakhoz képest magas napi hőmérséklet miatt egyébként a bruttó rendszerterhelés napi csúcsértéke is alacsonyabb volt az átlagos januári adatoknál; maximális értéke (6755 MW) január 20-án pénteken 17 órakor volt, ami mintegy 641 MW-tal maradt el a tavalyi év január 25-én regisztrált 7396 MW-os országos rekord értékétől. Az esti fogyasztási csúcsokban a megújulók részaránya hozzávetőlegesen 4-5%-os értéken mozgott átlagosan, ami a nem világos órákban szél, víz, biomassza, biogáz, hulladék és geotermikus forrásokból származik.
