A Magyar Elektrotechnikai Egyesület „Villamosság a Mezőgazdaságban” Munkabizottsága a mezőgazdaság villamosításával foglalkozó társadalmi szervek közül az elsők között alakult meg 1953-ban. Így most érkezett el ahhoz,hogy—havonta ülésezvén—megünnepelhesse 600. ülését.

Ez a jubileum bármilyen szerv életében nagy dolog,Egyesületünk munkabizottságai vonatkozásában páratlan,hiszen egy munkabizottságot egy meghatározott feladat teljesítésére hívnak létre,és a feladat teljesítése után a munkabizottság megszűnik. A folyamatosan működő,egy téma,--pl.az érintésvédelem—figyelemmel kisérésére létrehozott egyesületi munkabizottságok egyike sem működik több,mint 60 éve.

Ezt a munkabizottságot viszont a magyar mezőgazdaságnak az 1950-es években kezdődött rohamos villamosításával kapcsolatos problémák társadalmi komplex megvitatásának igénye hívta létre,és a villamosítás befejezése után a mezőgazdasági termelés nagyüzemi módon történt  átalakulása, valamint a termelés intenzívebbé válásával kapcsolatban felvetődő kérdések egyre újabb és újabb feladatokkal látták el. A 70-es évek második felében e figyelem középpontjába a megújuló energiaforrások gazdaságos mezőgazdasági felhasználása került. Az olajválság következményeként,és a kezdeti eufória elmúltával a csökkenő érdeklődést a 80-as években a  környezetvédelmi szempontok  következtében váltotta fel újabb fokozott figyelem ezek irányában,és tette felhasználásukat egyre aktuálisabbá. A megújuló energiaforrások felhasználása pedig éppen a mezőgazdasági üzemek gazdaságosságának egyik kulcskérdésévé vált.

A rendszerváltás után a mezőgazdaság Magyarországon bizonyos válságos helyzetbe kerülvén, az új kis és középbirtokok gazdaságos üzemeltetése elkerülhetetlenné tette a gazdaságos energiafelhasználás előmozdítását, beleértve  a megújuló energiaforrások környezetvédelmi szempontokból elkerülhetetlen,egyre növekvő mértékű felhasználását, annál is inkább, mert az EU tagság megköveteli az országos energiaigény bizonyos részének ezekből való fedezését. (Az EU tagállamokra kötelező,hogy 2010-re ez a felhasználás 20% legyen, nekünk sikerült elérni, hogy Magyarországon csak 18,2 %-ot kelljen elérni. Jelenleg ez az érték kb.12 %.

Ez a tendencia a mezőgazdasági üzemek számára új, kedvező lehetőséget jelenthet.
A megújuló energiaforrások segítségével ugyanis a mezőgazdasági üzemek belátható időn belül energiafogyasztókból energiatermelőkké válhatnak, és ezzel gazdaságosságuk jelentős mértékben növekedhet                                 

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Munkabizottság az utóbbi években, és a jövőben is. Így feladatköre nem merült ki, és fennállása éppúgy aktuális,mint megalakulása idején, mint olyan szervé, amely társadalmi úton sokoldalú véleménycserét tesz lehetővé az élet által e területen felvetett kérdések megvitatására, tanulmányok készítésével felhívja a figyelmet az aktuális problémákra, és konferenciák szervezésével fórumot biztosít a mezőgazdaság villamos energiafelhasználásával foglalkozó, és érdekelt nemzetközi szakemberek számára véleményük kifejtésére, és tájékozódásra,a magyar szakemberek számára pedig, hogy tájékozódjanak az őket érdeklő kérdések nemzetközi állásáról.

A jubileum keretében érdemes visszatekinteni az elmúlt 60 év feladataira és sokoldalú munkájára.

Az elmúlt 80 év villamos energiafelhasználásában három fontos korszak váltotta egymást.

Az első korszak: maga a villamosítás, és a villamosság egyszerű alkalmazásai.

A második korszak: a villamosság integrálása a termelési folyamatok minden fázisába, vagyis a felhasználás intenzívvé válása.

A harmadik korszak: (ezt kb.1970 óta számíthatjuk,) ezt a környezetszennyezés elleni küzdelem, az energiatakarékosság,és a gazdasági és energiaválságok hatása jellemzi.

A Munkabizottság munkájában egyaránt támaszkodott a témakörökben érdekelt szervekre a mezőgazdaság,az áramszolgáltatás és a kivitelezés területéről. Már megalakulása óta állandón kapcsolatban volt a Minisztérium  Gépesítési Főosztályával, ill. az ennek feladatkörét átvevő osztályokkal,a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, ill. új nevén a Szent István Egyetemmel,az Állami Energetikai és Energiabiztonság-technikai Felügyelettel (amíg az fennállt),a Magyar Villamos Művekkel,és tervező intézetekkel (az első időkben különösen az ÉVITERV Vállalattal),a kivitelezők közül pedig különösen a Villanyszerelő Ipari Vállalattal, ill. utódaival. A munkában közreműködő kollégák számottevő része ezen intézmények munkatársai közül került ki.

Itt szeretnék megemlékezni olyan kollégákról,akik a kezdeti időkben   különösen intenzíven vették ki a részüket a MUBI munkájából. Elsősorban Timár László főmérnököt említeném,akinek érdeme a Munkabizottság létrejötte,és aki annak munkáját a kezdetektől 1967-ig vezette. Hasonlóképen meg kell említeni a kezdeti évek munkájának fontos  pilléreként Havas Béla,Komlós Imre,dr Tibold Vilmos,Patkós István, Bánóczi György,Ferenczi Béla,Letenyei László, Káldosi István,Pásztor János kollégákat.

A Munkabizottság vezetője 1967 óta Dr Sibalszky Zoltán,a későbbi évek munkájában pedig kiemelkedő szerepet töltött be Heimann Pál,dr Gallai István,Szabó Iván, Lupkovics József, Jády Sándor,,Lénárd László,Guba István,Pálinkás János,Ferencz József,Gyöngyösi Géza.

A legutóbbi években kiemelkedő szerepet töltöttek be:Komlós Ferenc,Vida István,Gulyás István, Hanzély György,Kerekes Ferenc és Halmai István is.De fel lehetne még sorolni sokat a MUBI tagjai közül,akiknek lelkes közreműködése nélkül nem működhetett volna a MUBI eredményesen.

A MUBI első éveit látható mérföldkövekként kísérték az általa szervezett Országos Mezőgazdaság Villamosítási Konferenciák. Ezekből az elsőt 1955-ben szervezte a MUBI,és ennek sikeres lebonyolítása után 5 évenként további öt, igen sikeres országos tanácskozást szerveztek, az utolsó hármat már nemzetközi részvétellel. Az ezeken tárgyalt éppen aktuális témák a mezőgazdaság energiafelhasználásával kapcsolatos villamos igények fejlődését is jelzik.

Az I. Konferencia a magyar mezőgazdaság villamos energiaellátásának kérdéseivel,és a villamos energiafelhasználás lehetőségeivel foglalkozott. Az 1960-ban megrendezett II. Konferencia tárgykörét a mezőgazdasági villamos berendezések üzemelési kérdései képezték. Az 1966 januárjában megtartott  III. Konferencia   tárgya a korszerű mezőgazdasági üzemek  villamos teljesítmény és energiaigénye volt. A IV. Konferencia 1971 januárjában a mezőgazdasági energiafelhasználás gazdaságossági kérdéseivel foglalkozott 1975 októberében szerveztük meg a nagy nemzetközi sikerű budapesti CIGR nemzetközi villamosítási konferenciát,mely egyúttal az V. Országos Mezőgazdasági Villamosítási Konferencia is volt,200 belföldi és 100 külföldi résztvevővel. Ennek témái közé tartozott a szakosított,koncentrált mezőgazdasági telepek  villamos  teljesítmény-és energiaigényének fejlődése és prognózisa,valamint a hűtés és hővisszanyerés lehetőségei a mezőgazdaságban. Az 1980-ban megszervezett VI. konferencia már a helyi,megújuló energiaforrások gazdaságos alkalmazási lehetőségeivel is foglalkozott.

A MUBI fennállása óta átlagosan évente  10 ülést tartott,amelyeken átlag  20-25  ,az utóbbi években kb 10 kolléga vett részt. Ezeken az üléseken évente kb. 4-5,aktualítása során felmerült téma társadalmi megvitatását és kidolgozását végeztük el. Közülük  évi átlagban a működés első felében 2-3 témáról., összesen kb.70 témáról  zárójelentést készítettünk,amelyeket sokszorosítva eljuttattunk az érdekeit állami szerveknek és mezőgazdasági képviseleteknek.

A MUBI évi átlagban egy alkalommal klubdélutánt szervezett, amelyen a MEE széleskörű tagsága is részt vett.1972-ben Kerekasztal-Konferenciát tartottunk a mezőgazdasági villamos  berendezések karbantartásának igen aktuális kérdéseiről,amelyen a Minisztérium,az ÁEEF,,az  MVM,az Állami Biztosító,,és a  nagyobb  mezőgazdasági üzemek vezetői is részt vettek. A konferencia ajánlásai nyomán bizonyos intézkedések is születtek,és kiadványok jelentek meg a MUBI közreműködésével.

A 70-es években a MUBI,felismerve annak jelentőségét,hogy   az öntözés a száraz években nagy villamos többletteljesítményt igényel,míg az üzemek az év elején természetszerűen erre nem számítva,az öntözés nélkül szükséges alacsonyabb teljesítményt  kötik le a tarifaszerződésben,és az így a szükségessé vált öntözés miatti teljesítmény-túllépés igen nagy összegű büntetőtarifát eredményez a száraz években,  tárgyalások útján elérte,hogy a lekötött teljesítményt   évente egyszer változtatni lehessen,és így a száraz években az üzemek évközben áttérhessenek a nagyobb teljesítmény lekötésére,és ne kelljen a nagy összegű büntetést fizetni.

Ez ugyanakkor lehetővé tette a  túl nedves években a   terményszárításra  fordított villamos energia büntető tarifa nélküli vételezését is.

A 70-es és 80-as években sok esetben tartottunk kihelyezett MUBI üléseket fejlett villamos energiafelhasználással rendelkező mezőgazdasági üzemekben,melyeken az üzem megtekintése után a helyszínen felmerülő kérdéseket vitattuk meg az illető üzem vezetőivel és energetikusaival együtt.

Rendszeresen szerepelt a MUBI előadásokkal vidéken is. A működési időszak első felében évente 2-3 alkalommal  szervezett a MUBI vidéki városokban mezőgazdaság-villamosítási egynapos ankétokat, később pedig a MEE vidéki helyi szervezetei  által történt felkérésre adott előadókat   az ország különböző  részein rendezett Műszaki Hetekre.

Egyes megyékben kihelyezett MUBI üléseken a mezőgazdaság villamos energiafogyasztását, ill. annak szerkezetét elemezte a MUBI 12 alkalommal, az ottani főenergetikus beszámolója alapján.

Az OMFB keretében tanulmányt készített a MUBI minta villamos üzemek szervezéséről,és néhány üzemben,amelyek   ilyen létesítésére pályáztak,az OMFB témabizottság ellenőrzésével,melynek  elnöke a MUBI  vezetője,Dr Sibalszky Zoltán volt,és tagjai közül többen a  MUBI tagjai közül kerültek ki,készültek el ezek a beruházások. Az elkészült minta villamos üzemek, ill. üzemrészek üzemi tapasztalatait ez a bizottság  értékelte ki. 

A Munkabizottság vezetője volt az elnöke azon OMFB témabizottságnak is,amely „A  Villamosság  Népgazdasági Hatékonysága” tanulmánysorozat  „Mezőgazdaság” kötetét dolgozta ki,amelyből tanulmány,koncepciótervezet,és koncepció is készült. A témabizottság tagjai közt többen voltak a MUBI tagok közül.

Részt vett a MUBI az OMFB tanyavillamosítással foglakozó tanulmányának kidolgozásában is.

Igen jó kapcsolatokat alakítottunk ki a  MTESZ más egyesületeivel is,elsősorban az Agrártudományi Egyesülettel, és ez Energiagazdálkodási Egyesülettel.,amelyek társrendezőként közreműködtek konferenciánk szervezésében. Munkabizottságunk viszont az Agrártudományi Egyesület  témáinkat érintő rendezvényein szerepelt társrendezői minőségben. Így a 18.Országos Mezőgazdasági Gépesítési Ankéten Mezőtúron 1978-ban  9 előadással  a MUBI töltötte ki az egyik szekció egész  ülésszakát. Igen jó  a kapcsolatunk  a Magyar Biomassza Társasággal,a Magyar Szélenergia Társasággal,valamint a Magyar Geotermális Társasággal is.                                                   

Igen szoros kapcsolatot alakítottunk ki a MEE vidéki helyi szervezetei közül azokkal, amelyekben mezőgazdasági munkabizottság működött. Ez a kapcsolat sokrétű volt:  egyes vidéki munkabizottságok rendszeresen képviseltették magukat a MUBI ülésein,és tájékoztattak a náluk folyó tevékenységről,de a kapcsolatok szorosak voltak olyan tekintetben is,hogy a vidéki munkacsoportok részt vettek egyes központilag kidolgozott témák adatgyűjtésében,és felmérésekkel segítették munkánkat.

1968-ban Magyarország második un. szocialista országként  ( az első  Lengyelország volt) belekapcsolódott a CIGR (Mezőgazdasági Műszakiak Nemzetközi Bizottsága) munkájába. Megalakult a CIGR Magyar Bizottsága, amelynek IV. Szakcsoportja (Villamos és Energia) a MEE keretében működik,és ez a MUBI adja ennek hátterét .A Szakcsoport  elnöke kezdettől fogva  MUBI vezetője,Dr Sibalszky Zoltán .

Rögtön a bekapcsolódás után igen intenzíven részt vettünk a CIGR munkájában,és számos előadással képviseltük hazánkat a CIGR nemzetközi konferenciáin és kongresszusain.

1969 óta 36 konferencián  a IV.,Villamos és Energia Szekció keretében összesen 136 előadással vettünk részt. A beküldött előadások száma tekintetében sok esetben a konferenciát szervező ország mögött a második, vagy harmadik helyet értük el,és kiküldött előadásaink színvonala is a Szekció és az egész CIGR nemzetközi vezetőségének elismerését vívta ki. Ezt az eredményt Munkabizottságunk szervezte,és az előadások előzetes szakmai lektorálásáról is gondoskodott.

A CIGR nemzetközi vezetőségének eddigi munkánk iránti elismerését mutatja, hogy a IV. Szekció 1975 évi 7.,1984 évi 1984 évi 12.,1990 évben megtartott 16.,2004-ben megtartott 26.,és a  2009-ben megtartott 31.Nemzetközi „Villamosság és Energia a Mezőgazdaságban”Konferencia    szervezését Magyarországra bízták. Ezeket a feladatokat a MUBI szinte minden tagjának közreműködésével sikerült a CIGR nemzetközi vezetőségének teljes elismerésével megoldani. De a MUBI CIGR-beli szereplésének elismeréseként értékelhető az a tény is,hogy  a IV. Szekció három nemzetközi munkabizottságában való közreműködésre  kérte fel. Ezek közül a „Villamos Energiaellátás és Energiafelhasználás Biztonsági Kérdései a Mezőgazdaságban”elnevezésű munkabizottságot a MUBI elnöke,Dr Sibalszky Zoltán vezette,és tevékenységét elismerésre végezte el.

A magyar munkacsoport  CIGR-beli munkájának nemzetközi elismerését mutatja az a francia Mezőgazdasági Érdemrend (a Polgári Becsületrend egyik változata),amelyet dr Sibalszky Zoltánnak nyújtott át a francia Mezőgazdasági Miniszter  az 1977 évi párizsi CIGR konferencián. A MUBI vezetője 1979-től a CIGR IV. Szekciójának alelnöke volt. 1982-94 közt pedig   a IV. Szekció elnöke,és a CIGR egyik alelnöke.1994 óta dr Sibalszky Zoltán a IV. Szekció tiszteletbeli elnöke,és a CIGR tiszteleti alelnöke címét viseli.

A megújuló energiaforrások mezőgazdasági gazdaságos felhasználása az egész világon igen aktuális és fontos probléma. Ezzel kapcsolatos témák teszik ki a CIGR IV. Szekció           konferenciáinak tárgyát  legnagyobbrészt 1980 óta.,és ebben a tárgykörben rendezett a MEE,a MAE,és a CIGR IV. Szekciója 1983-ban,1988-ban,és 1993-ban Balatonfüreden,1996-ban és 2000 -ben Budapesten nemzetközi konferenciát.,melyeknek szervezését  az elnök irányításával a MUBI végezte. A MUBI több,mint 70 előadást szervezett ezekre a konferenciákra  magyar szakemberektől.

A MUBI részt vesz a Törökországban 3 évenként rendezett „A Gépesítés és Energia a Mezőgazdaságban” konferenciákon előadásokkal,és az újabban a bulgáriai Russéban kétévenként a CIGR IV. Szekciója támogatásával szervezett „Energetika és Mezőgazdasági Technika” elnevezésű konferenciákon előadásokkal. A MUBI elnöke tartotta 1998-ban és 2001-ben az Újvidéki Egyetem által Szerbiában szervezett „Mezőgazdasági Gépesítés és Energia” konferenciákon felkérésre a megnyitó előadást.

2013 májusában a törökországi Ispartában Dr Sibalszky Zoltán ,a MUBI vezetője,meghívásra          részt vett az ottani egyetem „Ispartak” elnevezésű konferenciáján,és felkérésre megtartotta a konferencia egyetlen előadását (több száz poszter és robotika szerepelt a konferencia programján) „ A megújuló energiaforrások fontossága a mezőgazdaságban” címmel.

2009 óta a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kara kétévenként megrendezi a Synergy Nemzetközi Konferenciákat.Ezeknek  szervezésében és támogatásában a CIGR IV.Szekció és a MUBI is részt vesz.

Az 1998-ban Marokkóban tartott CIGR Kongresszuson a CIGR elnöksége a MUBI elnökének a „Villamosság a Mezőgazdaságban” területén és a CIGR keretében kifejtett tevékenységét az akkor alapított  „Recognition of Merit” kitüntetéssel értékelte ,2000-ben pedig a Tokióban rendezett 70-éves CIGR Jubileumi Kongresszuson az ott alapított  a „CIGR Fellow” kitüntetést nyújtott át neki és még 7 CIGR tagnak.2010-bena kanadai Quebec-ben tartott CIGR kongresszuson Dr Sibalszky Zoltán a  „Presidential Citation”
elnevezésű kitüntetést kapta.

A CIGR-beli működésen kívül a MUBI szoros  kapcsolatot tartott a lengyel  és a cseh  Elektrotechnikai Egyesület megfelelő bizottságaival,az egykori NDK szakembereivel,és a VDE-vel is.

Munkabizottságunk működésének első idejében a „Mezőgazdaság Villamosítása MUBI” nevet viselte.1974-ben változtattuk meg az elnevezést „Villamosság a Mezőgazdaságban MUBI”-ra,megfelelően a végbement fejlődésnek,és az ezzel kapcsolatosan változó feladatoknak. Most pedig a MUBI neve:”Villamosság és Energia a Mezőgazdaságban”.
Az elmúlt 60 év  alatt a munkánkban közreműködő tagok száma összesen 260 volt. Az a taglétszám,amely üléseinken ma is rendszeresen részt vesz, mintegy 10-15,de gyakran vannak az egyes témák iránt  érdeklődő külső résztvevők is.

A MUBI az utóbbi évek ülésein főleg a megújuló energiaforrások mezőgazdasági alkalmazásának fejlődését kíséri figyelemmel, és vitatja meg. Természetesen esetenként más, aktuális témákat is,és figyelemmel kíséri a megújuló energiaforrások Magyarországon való felhasználásának általános  helyzetét és problémáit is.

Az új széltechnológia  rohamos terjedése az egész világon, határaink közelébe is elérvén,1997 decemberében helyezték üzembe Burgenlandban,nem messze a magyar határtól, Zurndorfban az első hat darab,egyenként 600 kW teljesítményű szélgenerátort.1998 tavaszán Munkabizottságunk egy négytagú csoportjával megtekintettük ezeket a Kismartoni BEWAG áramszolgáltató egy mérnöke ismertetésével. Ekkor jutott eszünkbe,hogy a határon innen is lehetséges volna ugyanazon szélcsatornában szélerőműveket létesíteni. A MEE-ben létrehoztunk egy teamet,amely tanulmányt készített erről a lehetőségről,és 1998-ban 6 hónapon át Mosonmagyaróvár térségében megfelelő magasságban szélméréseket végezve,igazolódtak számításaink.

Bár támogatási nehézségek miatt a szélgenerátorok létesítése késett, és megelőzte őket egy,magánkezdeményezésből Kulcson létesített szélgenerátor,de tanulmányunk alapján
 valósult meg az első két új technológiájú szélgenerátor Mosonszolnok térségében 2002-ben.
És a következőévben újabb kettő Mosonmagyaróvár térségében.

1999-2000-ben a parlament környezetvédelmi bizottsága elnökének felkérésére a MUBI részt vett a megújuló energiaforrásokból való villamos energia  termelésre vonatkozó törvénytervezet előkészítésében,és elérte,hogy a mezőgazdasági üzemek szempontjai a törvénytervezetben messzemenően érvényesüljenek:hogy a mezőgazdasági üzemekben megtermelt villamos energia műszaki fogadása kötelező legyen,hogy minden teljesítményt át kelljen venni,és,hogy méltányos árat fizessenek érte.Bár ez a törvénytervezet csak tervezet maradt,de az új villamos energia törvénybe bekerültek ezek a szempontok,ami megnyitotta az utat a szélgenerátorok elterjedése előtt.

Az elmúlt 60  év munkájára való visszatekintés egyúttal azt is mutatja,hogy a Munkabizottság feladata továbbra is aktuális. A dinamikusan fejlődő mezőgazdasági villamos energiafelhasználás folyamatosan veti fel az aktuális témákat,amelyek sokoldalú megvitatása a Munkabizottság feladata marad.

Dr. Sibalszky Zoltán