Az alapítás

Száz év egy kerek évforduló. Az emberek szeretnek az évfordulókkal dobálózni: születés, halálozás, egy találmány létrejötte, történelmünk, kultúránk egy-egy mozzanatának eseménye - általában ezek a kerek évfordulók. Ez a száz év egy kicsit más, ennél több. Nem csak egy folyóirat megalakulása, hanem lelke az egész magyar villamosiparnak, technikai múltunk, műszaki örökségünk egy nagy szelete.

Egy nemes célkitűzés a magyar gazdaság, s azon belül az elektrotechnikai ipar terjesztésére és fellendítésére, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, s azzal párhuzamosan a magyar mérnöki kultúra tükre, egy kiváló szakembergárda műszaki hitvallásának eredménye, egy olyan 100 év, ahol egy kis időutazással nyomon követhetjük technikai kultúránk mérföldköveinek lerakását.
A kiegyezést követő évtizedek Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának látványos és eredményes fejlődésének időszaka. Mozgató rugói tudósok, mérnökök, kutatók, oktatók voltak, melyek kiemelkedő szerepet játszottak a világ műszaki- és természettudományos fejlődésében. Az eredményes kutatómunka érdekében az egyes iparágak szakemberei társaságokba, egyesületekbe, szövetségekbe tömörültek, melyek szerves részét képezték Magyarország gazdasági- és közéletének. Néhány ismert csoportosulás ezek közül: Magyar Királyi Földtani Intézet (1869), Magyar Mérnök Egylet (1867), Magyar Mérnök- és Építész Egylet (1872), Országos Erdészeti Egyesület (1866), Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1892), Mathematikai és Physikai Társulat (1891), Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1900), Magyar Chemikusok Egyesülete (1907). Az egyesületek létrehozták tudományos folyóirataikat, melyekben a tudományághoz kapcsolódó szakcikkeket jelentettek meg, de hírt adtak az egyesületek belső életérôl is.

 

Néhány név a szaklapok közül, melyek ma már technikatörténeti kuriózumnak számítanak: Földtani Közlöny, Erdészeti Lapok, Bányászati és Kohászati Lapok, Mathematikai és Physikai Lapok, Műegyetemi Lapok, Magyar Mérnök- és Építész- Egylet Közlönye, Magyar Chemiai Lapok, Vegyészeti Lapok, Magyar Chemikusok Lapja, Polytechnikai Szemle. Ez utóbbi 1903. január 5-én jelent meg először, Zipernowsky szavaival: „…egyletünk hozzájárulása és közvetlen befolyása nélkül jött létre, de azért kielégítette a kezdetleges fejlődés stádiumában levő egyesület igényeit”. Azonban rövid időn belül a lap hasábjai szűknek bizonyultak, s ”…mindig hangosabban és hangosabban sürgették a tagok egy, az egyesület által kiadandó saját lapnak létesülését, amely a választmány, illetve egy a választmány által kialakított szerkesztő-bizottság utasításai szerint legyen szerkesztve.” Így Zipernowsky javaslatára új lapot indítottak „Elektrotechnika” címmel, melynek első száma 1908. február 1-jén jelent meg. Ezen első elektrotechnikai szaklap - mely ma is az Egyesület folyóirata - megjelenéséhez Zipernowsky Károly a következő gondolatokat fűzte: „…olyan lapot remélünk nyújtani tagjainknak és az olvasóközönségnek, mely a nálunk immár hatalmas fejlődésben lévő elektrotechnikai ipar összérdekét szolgálja, közleményeibe felvegye nemcsak azt, a mi nálunk Magyarországon e téren történik és nemcsak azt, a mi egyesületünknek a működését képezi, hanem egyúttal hírt adjon arról is, a mi az elektrotechnikai iparban világszerte mint közleni való érdekes tény kínálkozik”. Az egész 2007. év a lap megjelenésének 100. évfordulója jegyében zajlik. Újra ott lehetünk a tudományos élet küzdőporondján, átélhetjük az egyes korszakokat foglalkoztató technikai és gazdasági problémákat. Hű képet kapunk az Egyesület történetéről, műszaki tevékenységéről, annak szerepvállalásáról a közéletben, s legfőképp úttörő szerepéről az elektrotechnikai ipar elismertségének terjesztésében.

Az elmúlt száz esztendő

A hazai villamos ipar szaklapját az ELEKTROTECHNIKA folyóiratot 1908-ban alapította Zipernowsky Károly, az a mérnök, akinek nevéhez fűződik - Déri Miksaval és Bláthy Ottóval együtt - a transzformátor feltalálása. Az első szám 1908 február 1-én jött ki a nyomdából. A folyóirat az elmúlt száz év során átélt két világháborút, számtalan történelmi esemény szemtanúja lehetett, mindaddig amíg maga is tekintélyt parancsoló kort élt meg. Megismerkedhet az elmúlt száz esztendő főszerkesztőivel, és az évszázados iparági történelemmel az ELEKTROTECHNIKA ezévi számainak kivonatából.