24. A Skynet már a spájzban van – hogyan szivárog be a mesterséges intelligencia a mindennapjainkba
A következő adás újfent rendhagyó, hiszen 3 vendéget hívtunk meg, de hibrid felállásban: egyikük az időeltolódás és a távolság ellenére is csatlakozik hozzánk virtuálisan. Ennek az oka pedig nem más, hogy egy olyan komplex témába tervezünk betekintést nyújtani, amire sem tér sem idő messze nem lehet elég… A mesterséges intelligencia világának legégetőbb kérdéseit tárgyaljuk meg.
Ebben az epizódban Mérő László, a matematikai pszichológia és a döntéselmélet szakértője, Antal Péter, az MI alkalmazások és etika specialistája, valamint Szepesvári Csaba, a gépi tanulás és a megerősítéses tanulás elismert tudósa osztja meg velünk tudását és perspektíváit. Tárgyaljuk a mesterséges intelligencia jelenlegi állását, jövőbeli lehetőségeit és kihívásait, beleértve az etikai kérdéseket, az MI fejlődésének hatását a társadalomra, és a technológia jövőbeni irányait. Köznapi értelemben a mesterséges intelligencia körüli felhajtást tervezzük valamelyest visszazárni a palackba, ha lehetséges, és megérteni, honnan jutottunk el idáig, mi várhat ránk, és az elektrotechnika, energetika tárgykörében milyen szerepet játszik az MI.
Antal Péter 1995-ben kapott M.Sc. “mérnök informatikus” diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1998-2002 között a Leuveni Katolikus Egyetem Villamosmérnöki kar vendégkutató, majd Ph.D hallgató, ahol a bioinformatika csoportjában szerez doktori fokozatot. 2002-2007 között tanársegéd, majd adjunktus a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékén. 2008-2011 között MTA OTKA posztdoktori kutató. 2008-tól vezetője a Computational Biomedicine (ComBine) munkacsoportnak, 2011-től docens, és 2019-től vezetője a tanszéki mesterséges intelligencia csoportnak. Kutatási területei: mesterséges intelligencia, gépi tanulás, oksági kutatás, orvosi döntéstámogatás, bioinformatika, kemoinformatika.
Mérő László matematikus, 1974-84 között mesterséges intelligencia-kutató az MTA SZTAKI-ban. Az ELTE Pszichológiai Intézetének professzor emeritusa, 2007-2022 között a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora. Fő kutatási területei a gondolkodás- és a gazdaságpszichológia. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 20 éve dolgozik a memetikai marketingkutatás területén. Játékfejlesztéssel is foglalkozik több mint 50 éve, játékait több amerikai és japán díjat is nyertek. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei eddig 11 nyelven jelentek meg.
Szepesvári Csaba a Kanadai CIFAR mesterséges intelligencia cím birtokosa, a Google DeepMind elméleti kutatócsoportjának vezetője és a Számítástudományok professzora az Albertai Egyetemen. PhD fokozatát 1999-ben szerezte a Szegedi József Attila Tudományegyetemen. Számos vezető folyóiratban és konferencián publikál rendszeresen, és három könyv (társ)szerzője. Jelenleg a Machine Learning Research folyóirat szerkesztője és a Mathematics of Operations Research folyóirat társ-szerkesztője, emellett rendszeresen vállal szerepet különböző mesterséges intelligencia és gépi tanulás konferenciák programbizottságaiban. Fő érdeklődési területe a gépi tanuláson alapuló megközelítések fejlesztése a mesterséges intelligenciában (AI). Társ feltalálója az UCT-nak, egy Monte-Carlo fa keresési algoritmusnak, amelynek egy változatát az AlphaGo programban használták, ami egy mérföldkőnek számító játékban legyőzte a Go játék professzionális csúcsát képviselő Lee Sedolt 2016-ban, tíz évvel az UCT feltalálása után.
Kapcsolódó tartalom
A szakmai estek 2024. évi 3. epizódjában azt a kérdést fogjuk megbeszélni, hogy kell-e rövid távon tartani az energetikában használatban lévő többszázezer GSM kommunikációs megoldás megszüntetésétől? Energetikai rendszereink adatigénye az információs társadalomban egyre csak duzzad, de mégis milyen szempontok kell, hogy vezéreljenek az optimális megoldás megtalálásához?
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
A szakmai estek 2024. évi 2. epizódjában az Európai Unió eddigi legambiciózusabb energetikai digitalizációs projektjét a TwinEU-t fogjuk megismerni, amelynek keretében egy digitális másolat jön létre az európai villamosenergia-rendszerről. A projekt 75 partnerrel, 15 országból álló konzorciuma, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is, összesen 20 millió euró költségvetéssel és 3 éves időtartammal dolgozik a digitális ikrek létrehozásán.
