2019. évi díjazottak
|
Elektrotechnikai Nagydíj |
Orlay Imre |
| Bláthy-díj | Kovácsné Jáni Katalin |
| Garai János | |
| Kandó-díj | Benyák László |
| Eszlári Zoltán | |
| Rudics József | |
| Dr. Vokony István | |
| Csáki-díj | Patócs Tibor |
| Déri-díj | Dr. Hartmann Bálint |
| Sőrés Péter Márk | |
| Hajdú-Benkő Zoltán | |
| Urbanek-díj | Zaymus Vince |
| Straub-díj | Varga Tamás |
| MEE Életpálya-díj | Dr. Nagy László |
| Jakabfalvy Gyula | |
| Gyimesi József | |
| Köles Zoltán | |
| NÍVÓDÍJ | Dr. Farkas Csaba |
| Dr. Halász Sándor | |
| Király Tamás | |
| Liska-díj | Hipszki Gyula |
| Zipernowsky-díj | Dr. Veszprémi Károly |
ELEKTROTECHNIKAI NAGYDÍJ
Orlay Imre
1945-ben Kisbéren született. 1968-ban a BME-n villamosmérnökként végzett, majd 1969-ben mérnöktanári oklevelet is szerzett. 1968-ban a VERTESZ-nél kezdte szakmai pályafutását létesítményi mérnökként, de hamarosan Sárospatakra került az ÉMÁSZ Vállalathoz. 1975-ig Sárospatakon dolgozott különböző beosztásokban, majd 1975-ben áthelyezték az ÉMÁSZ Vállalat központjába először műszaki fejlesztési csoportvezetőnek, majd 1980-tól a KDSZ vezetését bízták rá. Ehhez az időszakhoz kapcsolható a vállalat üzemirányítási rendszerének korszerűsítése, ami szakmai elismerést és ismertséget szerzett számára az iparágban. 1993-tól a Miskolci üzemigazgatóság vezetését bízták rá, majd 2001-től az Üzemfejlesztési, majd később a Hálózati Stratégiai osztály szakértője lett az összevont ELMÜ-ÉMÁSZ Stratégiai igazgatóságán. Munkásságát mindig a jobb iránti törekvés, az új műszaki kihívások jellemezték. 1969-ben Sárospatakon lépett be a MEE-be és hamar feladatokat is kapott. Ez meghatározta a MEE pályáját, oktatási, szervezési felelős volt kezdetekben. 2000-ben megválasztották az egyesület főtitkárának az országban először vidékiként, amelyet két cikluson keresztül vitt, majd 2006-ban az Oktatási bizottság elnöke lett. 2009-ben újra megválasztották az oktatási bizottság elnökévé. Azóta is tagja az oktatási bizottságnak, illetve az országos elnökségnek, mint az ÉMAKO elnöke. 1990-től a Miskolci Területi szervezet titkára, majd 2003 óta a Miskolci szervezet elnöke. A mérnöktanári végzettségből is következett, hogy hamarosan tanfolyamok szervezésében, tanfolyamokon előadóként vehetett részt. Bláthy Ottó elektrotechnika tanulmányi versenyeket, majd Szakma Ifjú Mestere és a Szakma kiváló Tanulója versenyeket szervezett Miskolcon. Részt vett az OKJ kidolgozásában és bírálatában az Elektrotechnika, elektronika szakmacsoportban. Az országban először hozták létre a MEE Miskolci szervezetén belül a mentoring programot. Ennek kapcsán 21 fiatalt szerveztek be a Miskolci szervezetbe. Több cikket írt az Elektrotechnika, Villamosság, Villanyász, Installatör, Automatizálás, MVM folyóiratokban. Ezekért Nívó díjat is kapott. Részt vett a Regisztrált villanyszerelők oktatási jegyzetének írásában és az oktatásban. A Villamos hálózatkezelő és Villamos állomáskezelő OKJ képzéshez kidolgozta a központi tananyagot, ezen képzések vezető oktatója lett. Részt vett több MEE tanulmány készítésében részben mint főszerkesztő, illetve társszerző. A mentor program keretében számtalan szakdolgozat és diplomaterv témaadója és egyben ipari konzulense, valamint szakdolgozatok és diplomatervek bírálója. Szakmai munkásságát MVM emlékéremmel, Áramszolgáltatói emlékéremmel ismerték el. A MEE Déri, Kandó és Bláthy-díjakkal ismerte el munkáját.
BLÁTHY-DÍJ
Kovácsné Jáni Katalin
Egyetemi tanulmányait a BME Gépészmérnöki Karán végezte, ahol 1989-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1995- ben menedzser gazdasági mérnök diplomát. Egyetemi tanulmányai alatt már külföldi szakmai gyakorlatokon vett részt Portugáliában a setúbali hőerőműben, majd 1989- ben Görögországban az athéni vízműnél. Az egyetem elvégzése után 1989-ben az Ernst & Young Kft. vezetési tanácsadási részlegénél kezdte szakmai pályafutását, mint üzlet- és vagyonértékelési tanácsadó. Az ott töltött években országszerte több mint félszáz vállalatnál dolgozott, amivel sokrétű ismereteket, a gazdaságba mélyebb betekintést nyert. 1993-tól a bankszférában folytatta pályáját a Portfolio Bank Rt. Befektetési és Privatizációs Igazgatóságánál, majd a Kereskedelmi & Hitelbank Rt.-nél, mint befektetési menedzser. Ez a munka szintén széles körű kitekintést engedett a gazdasági szférába. 2000-től a Magyar Mediprint Szakkiadónál elvállalta az Elektroinstallateur című szaklap szerkesztését, majd 2001-től felkérték a lap főszerkesztői tisztének ellátására. 2002-ben kinevezték a kiadó Műszaki Lapcsaládjának igazgatójává. 2012-ben kivásárolva az Elektroinstallateur szaklapot, saját vállalkozásban folytatja a közel három évtizedes lap kiadását. 2000-től aktív tagja a MEE-nek, valamint a VTT-nek. 2008–2010 között a Kommunikációs és Marketing Bizottság tagja, majd 2010–2013 között annak elnöke, valamint a VTT elnökségi tagja volt. 2016–2019 között pedig a MEE Felügyelő Bizottság tagja. A MEE-ben végzett munkája mellett évek óta az EMOSZban (Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége) is aktívan segíti az elnökség munkáját.
Garai János
1988-ban végzett a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Automatika és Berendezések Intézet Villamos gépek és készülékek szakán. Ezt követően 1993- ban diplomát szerzett a Külkereskedelmi Főiskolán Külkereskedelmi Áruforgalmi szakon. Mérnök-üzletkötőként dolgozott 1993-tól a Stiebel Eltron Kft-nél, majd ezt követően 2004-től jelenlegi munkahelyén, az OBO Bettermann cégcsoportnál helyezkedett el értékesítési vezetőként. A cégcsoporton belüli átszervezések miatt 2006-tól az értékesítéssel foglalkozó OBO Bettermann Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjeként dolgozik. A MEE-nek 2010-től tagja. Az egyesület Épületvillamossági és Biztonsági Szakosztályának elnöke 2010-től. Egyéb szakmai szervezetekben is aktív tag: Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (EMOSZ) felügyelő bizottságának tagja. Ezen kívül 2010-től tagja Villamosipari Vállalkozók Egyesületének (VVE). 2015-ben miniszteri elismerő oklevélben részesült az Építők Napja alkalmából szakmai tevékenységének elismeréséül. Szakterülete villamos szerelési anyagok, túlfeszültség- és villámvédelem, tűzálló kábeltartó rendszerek.
KANDÓ-DÍJ
Benyák László
1968-ban született Fehérgyarmaton. Középiskolai tanulmányait a miskolci Bláthy Ottó Villamos-energiaipari szakközépiskolában végezte. 1986-ban a TITÁSZ nyírbátori kirendeltségén villanyszerelőként kezdett el dolgozni, majd 1989-ben elvégezte a miskolci Bláthy Ottó Villamos-energiaipari Technikumot. 2002- ben a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának Villamosmérnöki szakán, főiskolai szintű villamosmérnök végzettséget szerzett. 1987 óta MEE tag. 2013-tól a MEE Debreceni Szervezet vezetőségének tagja, ahol a villamosenergia szakcsoportot vezeti. 1986 óta az E.ON-nál, illetőleg jogelődjeinél dolgozik. Művezetőként, fogyasztói irodavezetőként, kirendeltségvezető-helyettesként, fejlesztőmérnökként, fejlesztési szakértőként dolgozott. Jelenleg az E.ON Áramhálózati osztályán fejlesztési területi referens. Munkahelyén több újítási és javítási javaslata volt az elmúlt években. Az E.ON 2006-ban az év emberének jelölte, és gyémántdíjjal tüntette ki. 2011-2012-ben az E.ON Hungária Kisfeszültségű feszültség monitoring rendszerének kialakításával kapcsolatos projektet vezette. Sikeres munkájának elismeréseként, kitüntetésben részesült. 2012 óta a kisfeszültségű feszültség monitoring rendszer témafelelőse, továbbá műszaki és biztonsági követelményekkel, hálózatfejlesztéssel, valamint alkalmazott technológiai követelményekkel kapcsolatos munkát végez. Részt vett a regisztrált villanyszerelői rendszer szakmai követelményeinek kidolgozásában és aktívan közreműködik annak fejlesztésében. Kiemelkedő munkájának elismeréséül, 2018-ban üzleti fókuszdíjat kapott.
Eszlári Zoltán
1974-ben született, a miskolci Bláthy Ottó Villamos-ipari Szakközépiskolában érettségizett 1993-ban. Ugyanitt 1994-ben villamosenergia-ipari technikumi végzettséget szerzett, majd az ÉMÁSZ a miskolci III. kirendeltségre került. Itt közvilágítási, kisfeszültségű, középfeszültségű kábel és szabadvezetékes hálózatok üzemviteli feladataival foglalkozott. 2001-ben került a miskolci KDSZ-be. 2002-ben elvégezte a Miskolci Egyetemen a villamosmérnöki szakot. A KDSZ-ben kezdetben diszpécser, majd szolgálatvezető diszpécser és jelenleg, mint üzemfelelős dolgozik. Feladata a Miskolc KDSZ üzemirányítási hatáskörébe sorolt 132 kV-os hálózat és a 132/KÖF alállomások, kiserőművek üzemirányítási, üzem-előkészítési, üzemértékelési feladatainak az ellátása, valamint kapcsolattartás a partnerekkel, tervek véleményezése, kapcsolási műveletek összehangolása, engedélyezése, végrehajtása, üzembe helyezések koordinálása. A MEE miskolci szervezetének 2007-től tagja. A Miskolc ÉMÁSZ Központ üzemi csoport titkáraként tevékenykedik. A MEE mentor programjában a kezdetektől részt vesz az üzemirányítási szakterületet illetően.
Rudics József
1956-ban, Magyarszerdahelyen született. 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Műszer és Irányítástechnika Szakán szerzett villamosmérnöki diplomát. A Csepel Művek Szolgáltató Vállalatnál helyezkedett el, ahol a Csepel Művek nagybonyolultságú gépeinek üzembe helyezésével, karbantartásával, fejlesztésével foglalkozott. A szakmai feladatai mellett oktatóként, diplomamunka bírálóként is dolgozott. Szakmai tevékenysége elismeréseként több alkalommal a vállalat kiváló dolgozója lett. A Csepel Művek hanyatlása idején a gyártelepen belül a már Siemens tulajdonban lévő Transzformátorgyárba igazolt át. Itt is törekedett arra, hogy legjobban megfeleljen új feladatainak, nagy szorgalommal, szakmai hozzáértéssel, fáradhatatlanul dolgozott a cég minőségügyi céljainak elérése érdekében. Minőség-ellenőrzés vezetőként sokat tett a termékminőség érdekében, ezen túl a vállalat minőségirányítási rendszerének fejlesztésében, auditok lebonyolításában is részt vett. Szakmai tréningeket, képzéseket tartott fiatalok, új belépők részére. Tudása legjavát adta, emberi hozzáállásával mindenki számára példát mutatott. Eljárásokat, műveleti és vizsgálati utasításokat készített. A MEE-nek 1999 óta tagja. Küldöttként képviselte a szervezetét, majd 2006-ban titkárrá választották. Titkárként jelentős szervezési munkával elérte, hogy sok fiatal mérnök belépett a MEE-be, a tagság létszáma a nehézségek ellenére nőtt. Kiemelkedő tevékenységet végzett a tagokkal történő aktív kapcsolattartásban. Jelentős munkát végzett a számtalan szakmai tanulmányút, üzemlátogatás, szervezeti program megszervezése, lebonyolítása, valamint a többi társszervezettel történő együttműködés érdekében. 2016-tól a MEE Csepeli Szervezet elnökeként dolgozik. Választott tisztsége mellett területi tagnyilvántartói és gazdasági ügyintézői feladatokat is ellát.
dr. Vokony István
1983-ban született Mosonmagyaróváron. 2007-ben okleveles villamosmérnökként végzett a BME-n, majd 2010-ben okleveles mérnök-közgazdász diplomát kapott a Budapesti Corvinus Egyetemen. Tanulmányait folytatva 2013-ban summa cum laude védte meg doktori fokozatát a Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola, Energetika, Elektrotechnika Szakmacsoportban. 2007-től a BME Villamos Energetika Tanszékén oktat, kutat, mint doktorandusz, ösztöndíjas doktorjelölt, majd ügyvivő szakértő, tanársegéd, adjunktus, és 2019-től, mint docens. 2014-től az E.ON Business Services Hungary Kft. stratégia és architect osztály architectje. Számos hazai és nemzetközi kutatás fejlesztési projekt résztvevője, vezetője. 2007- től a MEE tagja, a Gazdasági Bizottság, a Szervezési Bizottság tagja több cikluson át, 2013-tól a Diplomaterv és Szakdolgozat Bíráló Bizottság elnöke. A MEE Mechwart András Ifjúsági Tagozat alapító alelnöke 2010-2016 között. Tagja – villamoskari alelnöke – az Energetikai Szakkollégiumnak, az IEEE BUTE szervezetnek, az AEE-nek, alapító tagja a World Energy Council HYPE-nak. Az IEEE Power & Energy Societies elnöke 2016-2019 között, 2019-től alelnöke. Tevékenységét több szervezet is díjazta, többek között diplomaterv pályázat első helyezés ETE-ESZK által, MVM és MAVIR doktoranduszi ösztöndíj, E.ON Scientific Award díj és doktorjelölti ösztöndíj, a Magyar Mérnökakadémia Rubik Nemzetközi Alapítvány támogatása, Dékáni dicséretben részesült, UNKP kutatói ösztöndíjban, valamint az OrszágosTudományos Diákköri Tanács Pro Scientia aranyérmét is elnyerte. Szakterülete a megújuló energiatermelés rendszerintegrációs hatásai, dinamikus stabilitás vizsgálat, szintetikus inercia és hálózat elemzés.
CSÁKI-DÍJ
Patócs Tibor
Középiskolai tanulmányait a pécsi Zipernowsky Károly Ipari Szakközépiskolában, az egyetemit a BME Villamosmérnöki Karán az Erősáramú Szakon végezte. 1990-ben kezdett dolgozni a DÉDÁSZ Rt.-nél hálózatfejlesztési mérnökként. 1995-ben kapcsolódott be az országos együttműködéssel megvalósított ÜRIK projektbe, melynek során fő feladata a DÉDÁSZ Rt. alállomási telemechanika rendszerének kiépítése volt. Ezt követően telemechanika szakértőként, majd irányítástechnikai csoportvezetőként dolgozott, a közben E.ON tulajdonba került áramszolgáltató vállalatnál. 2010-től az E.ON DSO vállalatainak összevont folyamatirányítási szakterületét vezeti. Szakmai tevékenysége során részt vett az E.ON TMOK rendszereinek kiépítésében, az E.ON üzemirányítás stratégiai tervének megalkotásában. Vezetésével fejlesztették ki az E.ON DSO SCADA rendszerét, és ebben olyan innovatív egyedi megoldásokat valósítottak meg, mint pl. az ívkép alapú irányítás a GIS rendszerből kapott adatok automatikus generálásával, a hálózati tréning szimulátor, vagy a SCADA szerverek virtuális szerverrendszerre történő áttelepítése. A szakmai fejlesztések eredményeiről többször publikált az Elektrotechnikában, előadásokat tartott a MEE vándorgyűléseken, és tájékoztatott egyéb MEE szakmai rendezvényeken. A MEE Pécsi Szervezetének aktív támogató tagja.
DÉRI-DÍJ
dr. Hartmann Bálint
Dr. Hartmann Bálint 1984-ben született Veszprémben. Villamosmérnöki diplomát 2008-ban, PhD fokozatot 2013-ban szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, Dr. Dán András témavezetésével. 2012 óta a Villamos Energetika Tanszék munkatársa, 2018 óta docense. A tanszéken közel 40 szakdolgozat és diplomaterv konzulense, hallgatói több alkalommal kaptak díjat az Egyesület szakdolgozat és diplomaterv pályázatán. Jelenleg 3 doktorandusz témavezetője. 2013 óta az MTA Energiatudományi Kutatóközpont részmunkaidős tudományos munkatársa. 2015-ben vendégkutatóként dolgozott a Karlsruher Institut für Technologie-n. Szakmai munkájának fókuszában az energiatárolás villamosenergia-rendszeren belül betöltött szerepe, az elosztóhálózatok számítógépes modellezése és szimulációja, illetve az időjárásfüggő megújuló energiaforrások rendszerintegrációja állnak. A FASTER BME Kiválósági Kutatócsoport vezetője. Az elmúlt 5 évben 25 kutatási projektben vett részt, köztük jelenleg is zajló H2020 projektekben (FLEXITRANSTORE, INTERRFACE). 27 tudományos folyóiratcikk és 44 konferenciaközlemény szerzője vagy társszerzője. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 2007 óta tagja; 2011-2016 között a Mechwart András Ifjúsági Társaság elnöke, 2013-2019 között a Kommunikációs és Marketing Bizottság vezetőjeként az egyesületi elnökség tagja. 2010-2017 között a World Energy Council „Future Energy Leaders” programjának tagja. 2019 óta az IEEE PES Hungary Chapter elnöke. A díjjal járó pénzjutalmat az „Alapítvány az Idős nyugdíjas villamos szakemberek megsegítéséért” számára ajánlotta fel.
Sőrés Péter Márk
1989-ben született Kiskunhalason. 2013-ban végzett okleveles villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mesterképzésén, majd PhDképzését kezdte meg a Villamos Energetika Tanszéken. Kutatási területei a villamosenergia-piac, hálózatmodellezés, piacüzemeltető algoritmusok, melyek kapcsán a tanszék oktatási feladataiban is részt vesz, 2016-tól részmunkaidős tanársegédként. A MAVIR kutatói ösztöndíjában több alkalommal is részesült 2011 és 2015 között. Az elmúlt években számos hazai ipari megbízás teljesítésében vett részt, továbbá nemzetközi kutatás-fejlesztési projektekben járul hozzá energiapiaci újító ötletek kialakításához és megvalósításához. Az eredmények előmozdítják a tiszta energiaforrások térnyeréséhez kapcsolódó műszaki, szabályozási, piaci ösztönzési és rendszerszintű kihívások megoldását az átalakuló villamos energetikában. 2017-től az MVM Zrt. stratégiai, majd árszabályozási területén dolgozik szakértőként. A BME-vel együttműködésben megvalósuló Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projektben a vállalatcsoport kutatási feladatainak szakmai koordinálásában vesz részt. 2019-ben az MVM Zrt. vezérigazgatói elismerésében részesült. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek 2011-től tagja. 2016-tól az egyesület Mechwart András Ifjúsági Tagozatának elnöke.
Hajdú-Benkő Zoltán
1977-ben született Kiskunmajsán. Végzettsége: Debreceni Egyetem, Megújuló Energetikai szakmérnök; Pécsi Tudományegyetem, PMMFK, Villamos energetikus szak, Pécs Villamos mérnök. 2017. novembertől Hálózati Innovációs osztályvezető az NKM Áramhálózati Kft. – Hálózati Innovációs Osztályon. Szakmai elkötelezettségei között fontosnak tartja: „Szerencsésnek tartom magam, mivel számos szegmensét tudtam megismerni az energetikának, az elmúlt években végzett érdekes és néhol kihívó feladatokon keresztül és tudom, hogy minden esetben sikerült értékelhető és hasznos munkát végeznem. Támogató és nyitott kollégaként jellemeznek a munkatársaim, sokszor kérnek tőlem tanácsot és támogatást, ami jóleső érzés és egyben komoly felelősség is. Vezetői tudásomat folyamatosan fejlesztem és csiszolom, hiszem azt, hogy nem szégyen kérdezni és bárkitől lehet és érdemes tanulni! Hiszem azt, hogy megfelelő és eredményes vezetője vagyok a csapatomnak, aminek a munkáját a felhatalmazás, a transzparencia, a nyitott és tiszta kommunikáció, valamint az NKM érdekeinek megfelelően alakítom. Hiszek az együttműködésben és közös munkában a vállalatcsoporton belüli és kívüli kollégákkal, mivel egy jól érthető ésközös célunk van, amivel minden érintett tud azonosulni. Hiszek abban, hogy az innováció és a non-core tevékenységek észszerű súlyozása és stratégiába illesztése szükséges egy ilyen méretű cégcsoport fenntartásához, és én szívemből és hitemből tudom támogatni azt!
URBANEK-DÍJ
Zaymus Vince
1953-ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte. 1976-ban szerzett erősáramú villamosmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Szakmai pályafutását a Villamosenergiaipari Kutató Intézetben kezdte, ahol kutató-fejlesztő mérnökként dolgozott. MEE tag 1980 óta, ill. a Világítástechnikai Társaság tagja annak megalakulásától kezdve. A VEIKI MEE üzemi szervezetének titkáraként dolgozott Dr. Karsai Károly elnöksége alatt. 1985-től 1992-ig világítástechnikai fejlesztésekkel és mérésekkel foglalkozott, Dr. Takács György vezetésével részt vett a VEIKI Útvilágítási laboratóriumának felépítésében és fejlesztésében. 1993-tól 2011-ig világítástechnikai projektek tervezésén és megvalósításán, világítástechnikai szaktanácsadásokon dolgozott több világítástechnikai cégnél: General Electric, AEG Lichttechnik, Reflect Kft., Zumtobel Lighting, Sonepar Kft. 2011-től ismét visszatért a közvilágításhoz, azóta a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. műszaki főtanácsadója. A Főváros dísz- és közvilágításának lámpatest és fényforrás közbeszerzéseit koordinálta. Budapest közvilágításának fokozatos ledesítése az elmúlt években az ő szakmai felügyeletével történt. A MEE-vel és a VTT-vel való együttműködést mindegyik munkahelyén fontosnak tekintette, mindig igyekezett aktuális cége és a MEE, ill. VTT kapcsolatát szorosabbra fűzni. Az elmúlt 34 év alatt részt vett szinte minden MEE vagy VTT által szervezett világítás tárgyú ankéton, konferencián, és azokon számos előadást tartott. Négy alkalommal részt vett a négy évenként megrendezésre kerülő LUX Európa konferencián, két alkalommal poszter előadás társszerzőjeként. 2012-2015-ig részt vett a VTT LED Követelmények Munkabizottságában, amely a ledekkel üzemelő közvilágítási világítótestek alkalmazhatóságának követelményeit állította össze. 2012-2013-ban Budapest képviseletében részt vett az Európai Bizottság városok LED-es közvilágításának létesítésével foglalkozó brüsszeli munkacsoportjában. 2015-ben megkapta a VTT „Sziráki Zoltán–Gergely Pál díj a magyar világítástechnikáért” elismerését.
MEE ÉLETPÁLYA-ELISMERÉS DÍJ
dr. Nagy László
1944. május 8-án született Egerben. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának erősáramú szakán, villamos gépes ágazaton szerzett diplomát 1967-ben. Első munkahelyén, a Villamosipari Kutató Intézetben volt tudományos segédmunkatárs, munkatárs, osztályvezető, főosztályvezető, kutatási főmérnök és végül az intézet igazgatója 1990-ig. Ezt követően az EPOS PVI Rt. amerikai–magyar vegyesvállalat vezérigazgatói posztját töltötte be, majd 1993-ban lett a német VARTA konszern magyarországi leányvállalatának vezetője. Az évek folyamán a cégnek a nemzetközi integrációs folyamatokból következő többszöri átalakulása és evvel összefüggő névváltozásai ellenére ezen pozíciója lényegileg változatlan maradt, és 2013-ban a világ legnagyobb, ipari akkumulátor gyártója, az EnerSys magyar leányvállalatának éléről ment nyugdíjba. E mellett 2009-től visszavonulásáig az EnerSys Advanced Systems főnökeként a lítiumion-akkumulátorok valamint az ezeken alapuló rendszerek fejlesztését és gyártását irányította az Európát, Afrikát, Közel-Keletet felölelő régióban. 1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán műszaki doktori, majd 1984-ben a Magyar Tudományos Akadémián a műszaki tudomány kandidátusa címet szerzett. Címzetes főiskolai tanár (KKVMF – 1995) Nevéhez nagyszámú szakmai cikk, előadás és 23 itthon,illetve külföldön hasznosított szabadalom fűződik. A MEE-nek 1978 óta tagja. 1985 és 1992 között a MEE VKI szervezetének, majd 1997-től 2010-ig az Automatizálási és Informatikai Szakosztálynak (korábbi nevén Automatizálási és Számítástechnikai Szakosztálynak) elnöki posztját töltötte be.
Jakabfalvy Gyula
1935-ben született Nyíregyházán. Pályafutását műszerész szakmunkásként kezdte, majd technikusi oklevelet szerzett a Kandó Kálmán Villamosipari Technikumban. Számos tanfolyamot végzett (különféle gépkezelői, külkereskedelmi, vezetőképző, minőségszabályozó stb.). Évtizedekig az Ikladi Ipari Műszergyár Márkaszerviz és Vevőszolgálati Osztályát vezette. Tevékenysége során szerviztechnológiákat dolgozott ki, oktatott, 29 tankönyvet írt és országos szervizhálózatot épített ki. Tevékenyen részt vett az IMI villamosgép-fejlesztésének, gyártástechnológiai és minőségbiztosítási munkáiban. Egyesületünknek 1978 óta tagja, 1984-től a gyár MEE-szervezetének – jelenleg is tiszteletbeli – elnöke. 1996-ban megalapította a „Villamosgép és Készülék Javító- Forgalmazó Vállalkozások Szövetségét”, amelynek elnöki tisztségét 14 éven át töltötte be. Szakcikkeinek (Elektrotechnika, Elektroinstallateur, Fogyasztók Lapja stb.) száma csak az elmúlt másfél évtizedben meghaladta a 35-öt.Jelenleg is az Elektrotechnika c. lap Villamos gépek, Tiszteletbeli rovatszerkesztője. A Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztálynak aktív tagja, nevéhez számtalan javaslat, tapasztalat-átadás, üzemlátogatás szervezése fűződik. Munkássága 1998-ban Kandó-, 2004-ben Liska-díj átadásával nyert elismerést. Jakabfalvy Gyula a villamosgép-szakma meghatározó egyénisége, aki több évtizedes, magas színvonalú, lelkiismeretes tevékenységével, aktív kezdeményezéseivel és irányító munkájával országos szakmai tekintélyt vívott ki magának.
Gyimesi József
Miskolcon született 1941-ben. Iskolai végzettsége (1972) Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola villamos üzemmérnök.
Munkahelyek, beosztások:
– 1960-tól ÉMÁSZ Miskolci üzletigazgatóság kiviteli tervező, művezető.
– 1965-től az ÉMÁSZ Műszaki fejlesztési osztály. Hálózatfejlesztési feladatok, a közvilágítás koordinálása, a tervek jóváhagyása, a kivitelezés ellenőrzése.
– 1974-től az ÉMÁSZ Miskolci üzemigazgatóság kiviteli tervező csoport vezetőjeként a hálózati, köz- és díszvilágítási, technológiai (alállomási, automatikai telemechanikai) tervek készítésének irányítása.
– 1975-től a Beruházási és tervezési osztályt vezette.
– 1989-től a Salgótarjáni Üzemigazgatóság igazgatóhelyetteseként a műszaki terület – a beruházás, a tervezés és hálózatszerelés – felügyelete.
– 1992-2001 között a Salgótarjáni Üzemigazgatóság vezetője
Szakmai elkötelezettség:
Az ÉMÁSZ sokrétű feladatainak végzése mellett a közvilágítás korszerűsítése, vezérlési kérdései, egységesítése, energiatakarékos kialakítása állt hozzám legközelebb.
Egyéb tagságok:
– 1969-től MEE Közvilágítási Munkabizottsági tag,
– 1977-89 között MEE Miskolci szervezet Oktatási Bizottság vezető,
– 1996-2001-ig Nógrád megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagja,
– 1992-2002-ig MEE Nógrád megyei Szervezet elnöke
Kitüntetések:
– 1980 és 1985-ben Miskolc város „Közösségért” jelvény arany fokozata
– 1985 Minisztertanács: Kiváló Munkáért jelvény
– 1986 MTESZ Borsod megyei Szervezet: MTESZ Emlékérem
– 1989 MEE: Egyesületi Kiváló Munkáért kitüntetés
– 1994 A Magyar Villamosenergiaipar Megújításáért Emlékérem
– 2000 Honvédelemért Érdemérem.
Köles Zoltán
1945-ben született a Szlovákiához tartozó Nagymegyeren. A Villamos-ipari technikum első három évét a Kassai Magyar tannyelvű Gép és Villamos-energiaipari Szakközépiskolában végezte. A negyedik évfolyamot a Budapesti Üteg utcai Villamos-energia ipari Technikumban fejezte be 1963- ban. 1981-ben végezte el a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. Az érettségi után a DÉMÁSZ Vállalathoz került, ahol különböző beosztásokban dolgozott, mint villamos-energia hálózat tervező, kirendeltségvezető, 2006 decemberében bekövetkezett nyugdíjazásáig. A MEE Békéscsabai Szervezetének 1967 óta tagja, sok éven át volt vezetőségi tag, titkár és elnök. Ez idő alatt oktatott az egyesület által szervezett szakmai tanfolyamokon. Rendszeresen szervezett a tagság számára tanulmányutakat, melyeket nagy lelkesedéssel végzett. 2008-ban Kandó Kálmán díjban részesült. A Békéscsabai Egyesület által alapított Ádám (Áchim) Gusztáv díjat és a Tiszteletbeli Elnök kitüntető címeket 2013-ban vehette át.
STRAUB-DÍJ
Varga Tamás
1976-ban született Egerben. 1995-ben a paksi Energetikai Szakképzési Intézetben villamosenergia-ipari technikus képesítést, majd a BME-n 2000-ben okleveles villamosmérnöki diplomát szerzett. 2002-ben a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán távközlési szakmérnöki képzésén diplomázott. Munkáját a GA Magyarország Kft.-nél kezdte, majd a Vilodent Kft.-nél folytatta. 2009-ben megalapította saját cégét a Vilometric Mérnökiroda Kft-t, melynek azóta is tulajdonosa és ügyvezetője. 2004-től tervezőként, 2008-tól szakértőként, 2010-től igazságügyi szakértőként is tevékenykedik építményvillamosság és az energetika szakterületein. Munkája során jártasságot szerzett a villámvédelem és túlfeszültség-védelem (általános és robbanásveszélyes környezetben), az elektromágneses zavarvédelem (elektromágneses helyiség- és nyomvonal árnyékolások, harmonikus eredetű zavarok elleni védekezés, speciális zajmentes földelési rendszerek) és a villamos biztonságtechnika (villamos eredetű tűzesettel és áramütéssel kapcsolatos igazságügyi szakértések) területein. 2000 óta tagja a MEE-nek. Az elmúlt időszakban részt vett a villámvédelmi szabályozás pontosításában, a kapcsolódó TvMI-k és villámvédelmi minta dokumentációk kidolgozásában, gondozásában, a MEE és a Magyar Mérnöki Kamara szakmai együttműködésének fejlesztésében. 2008 óta a MEE és az MMK által szervezett villámvédelmi szaktanfolyamok kijelölt oktatója.
NÍVÓDÍJ
dr. Farkas Csaba
1987-ben született Berettyóújfaluban. 2012-ben végzett okleveles villamosmérnökként a BME-n. 2012-2015 között PhD hallgató, 2015-2017 között tanársegéd, 2017-től adjunktus a BME Villamos Energetika Tanszékén, számos tárgy oktatásában, laboratóriumi és táblás gyakorlatok vezetésében vesz részt. Doktori címét 2017-ben szerezte meg. 2017-től a MAVIR Zrt.-nél a Hálózati Operatív Szolgálatnál, majd a Forrás- és Hálózattervezési Osztályon részmunkaidős foglalkozásban dolgozik az egyetemi katedra mellett. Kutatási, oktatási és az iparban végzett tevékenységének fókuszában a villamos autók hálózati hatásainak vizsgálata, valamint a villamosenergia-rendszer üzemével és irányításával kapcsolatos kérdések állnak.
dr. Halász Sándor1934-ben született Moszkvában. Kitüntetéses diplomát kapott 1957-ben a leningrádi Műszaki Egyetemen. Tudományos fokozatai: műszaki tudomány kandidátusa (1968), műszaki tudomány doktora (1983). Oktatói tevékenysége 1959-ben kezdődött, egyetemi tanár 1985-2004 között, majd Professzor Emeritus. Oktatott tárgyak: Villamos Hajtások, Automatizált Villamos Hajtások, Villamos Gépek üzemeltetése, Impulzus szélesség moduláció inverteres hajtásokban, Szervo és Robot Hajtások (orosz nyelvű képzés), Electric Drives (angol nyelvű képzés), Villamos Gépek és Hajtások szabályozása (doktori képzés). Tudományos képzésben betöltött kiemelkedő szerepe: vezetésével 4 fő szerezte meg a kandidátusi címet (ebből 3 fő külföldi), 4 fő egyetemi doktori fokozatot és 1 fő PhD fokozatot.Tudományos területei az egyenáramú és váltakozó-áramú villamos hajtások szabályozása; impulzus szélesség modulációs inverterek vizsgálata; villamos gépek tranziens üzemének vizsgálata. Kutatóintézeti tevékenységet végzett az MTA SZTAKI-nál tudományos tanácsadóként 1968-1975 között. Ipari tevékenységei között magáról a TRANSVILL-VILATI (1957-1959) tervező mérnöki; a VILATI (1959-1969) félállású tervező mérnöki és a Ganz Ansaldo (1994-1995) félállású szakértői pozíciókat emeli ki. Publikációi száma: 175 cikk, 15 könyv, könyvrészlet és egyetemi jegyzet. Nemzetközi tudományos területeken betöltött tisztségei: IEEE tagság, több konferencia szervező bizottságánaka tagja.
Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló dolgozója 1978, Nívó-Díj (Villamos hajtások tankönyvért) 1972, Nívó-díj (Elektrotechnika cikkekért, 3 alkalommal) 1963,1976, 1978. Zipernowskydíj 1990, Akadémiai Díj 1996. József Nádor Emlékérem 2002.
Király Tamás
1981-ben született Budapesten. Diplomáját 2008-ban a The Univerisity of Manchester Lighting Design szakán szerezte. Ekkor még szórakoztatóipari világítástechnikával, jellemzően rendezvény-, koncert- és színházvilágítással foglalkozik. 2008-ban a londoni West End Theatre Royal Haymarket Marguerite című musicaljének vetítés programozója. Később érdeklődése az építészeti világítástechnika felé fordul. 2010-ben létrehozza saját vállalkozását, a Luxcon Kft.-t. 2011-12-ben az Óbudai Egyetem Világítástechnikai szakmérnöki képzését hallgatja. Vállalkozásának fő tevékenységi profilja a világítástervezés, világítástechnikai vezérlőrendszerek tervezése és programozása, valamint világítástechnikai szaktanácsadás. Kiemelt érdeklődési területe az építészeti elképzelést támogató, emberközpontú és energiahatékony világítás. Fontosabb munkái az Amerikai Nagykövetség új Szabadság téri épületének, a Haworth Hungary Kft. budapesti irodájának és bemutatótermének, a CBA Príma budapesti Anker-ház és kecskeméti Malom Központ üzletének, a JP Autó jászberényi Mercedes-Benz bemutatótermének és szervizének, valamint a Signify Hungary Kft. (korábban Philips Lighting Hungary Kft.) budapesti irodájának világítástervezése. A Világítástechnikai Társaság tagja.
ZIPERNOWSKY-DÍJ
dr. Veszprémi Károly
1960-ban Győrött született. Kitüntetéses villamosmérnöki oklevelet a BME Erősáramú Szakán 1984-ben, kandidátusi (PhD) fokozatot 1994-ben, MTA Doktora fokozatot 2010-ben szerzett. A doktori képzés után 1987-ben kezdett dolgozni a BME Villamos Gépek és Hajtások Tanszékén. Tanszékvezető 2001-2002 között. Jelenleg a Villamos Energetika Tanszéken egyetemi tanár. 2015 óta a BME oktatási rektorhelyettese. Oktatási és kutatási területei: Szabályozott villamos hajtások: Áramirányítós váltakozóáramú hajtások. Mikroszámítógépes irányítású villamos hajtások. Modern szabályozási elvek váltakozóáramú hajtásokban: Mezőorientált szabályozású váltakozóáramú hajtások; Fordulatszám érzékelő nélküli villamos hajtások; Közvetlen szabályozások. Tisztségei: MTA Köztestületi tag 1995-től. MTA Elektrotechnika Bizottságának tagja 2002 óta. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamosmérnöki Szakbizottságának elnöke 2008-2016 között. MEE Szakirodalmi Díjbizottságának elnöke 2015-től. MRK MTB elnöke 2017-től. Egyesületi tagságai: MEE tag hallgató kora óta. IEEE Industrial Electronics Society, Industry Application Society tagja 2004 óta. IEEE IAS Hungarian Chapter, alapító tag. Díjai, elismerései: Siemens Kutatói Díj 1999; Az Év Környezetirányítási Szakirodalmi Díja 2001; Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 1998-2001; Széchenyi István Ösztöndíj 2001-2004; E.ON Scientific Award 2008 és 2010, MEE Nívódíj 2009, MEE Déri Díj 2011. Publikációi: Több mint 100 tudományos publikáció, 5 könyv-fejezet, számos folyóirat cikk (jelentős számú az Elektrotechnikában), számos konferencia cikk és előadás magas színvonalú külföldi konferenciákon. Rendszeres bíráló színvonalas folyóiratoknál.
LISKA-DÍJ
Hipszki Gyula
1958-ban született, iskoláit Egerben és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte, 1982-ben diplomázott erősáramú villamosmérnökként. Ezt követően tervezőmérnökként kezdett dolgozni a Csepel Művek Transzformátorgyárában, jelenleg is itt dolgozik, bár a vállalat időközben a Siemens részévé vált. Eddigi szakmai munkája az elosztó transzformátorok tervezéséhez, fejlesztéséhez és gyártásához kötődik. 2000- ben kapcsolódott be a Siemens nemzetközi fejlesztési tevékenységébe. 2006-ban alakult meg a budapesti gyár önálló fejlesztési csoportja, amelynek vezetője lett. Ezt követően évente kerültek ki a csapat jó hírét erősítő, olykor szabadalmi oltalommal bíró, illetve publikált fejlesztési eredmények, melyek többnyire a Siemens társgyárakban is bevezetésre kerültek. 2010-től Fejlesztés és Mérnökség vezető, ez 2013-ban kiegészült a gyártástechnológia irányításával, majd 2014-től a Siemens olajos elosztó transzformátor gyárainak műszaki-fejlesztési koordinációja is feladatává vált. 2018-ban kérésére a cégvezetés lehetővé tette, hogy a továbbiakban csak szakmai feladatokra koncentráljon, azóta a Siemens elosztó transzformátor üzletágának központi műszaki szervezetét támogatja szakértőként. Fő feladatai a szabványosítás aktív támogatása vállalati, nemzeti és nemzetközi szinten, továbbá részvétel különféle hazai és nemzetközi szakmai projektekben. Szakmai tevékenységét a Siemens 2008-ban „Key Expert – Oil Distribution transformers”, majd 2014-ben „Principal expert – Distribution transformers” címek odaítélésével ismerte el. A MEE-nek az 1980-as évek vége óta tagja. Az egyesület életét számos szakmai előadás megtartásával gazdagította.





