Megjelent a 40/2017.(XII.4.) NGM rendelet (VMBSZ) módosítása!

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelete egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 15. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az innovációért és technológiáért felelős miniszter elrendelte hét különböző műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendelet jogharmonizációs és deregulációs célú módosítását. A módosított rendeletek között van az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet is, amelynek 1. melléklete tartalmazza a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat-ot (VMBSZ). A rendeletet és a szabályzatot is több helyen jelentős mértékben módosították!

A módosító rendeletet a Magyar Közlöny 2020. július 16-i 172. száma tartalmazza. A rendelet a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2020. július 31-én lép hatályba. 2020. július 31. után a módosító rendelet a hatályát veszti, a továbbiakban az új egybe szerkesztett szöveg lesz hatályos, az eredeti 40/2017. (XII.4.) NGM számmal. Ez elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban a következő linken: http://www.njt.hu/.

Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robba- násveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletet is módosító 27/2020. (VII.16.) ITM rendelet által előírt változások rövid összefoglalása:

A rendelet lényeges változásai        

  • Újrafogalmazták a fogalommeghatározásokat: megszűnt a szerelői ellenőrzés és a szabványossági felülvizsgálat! Új fogalom a villamos biztonsági felülvizsgálat, amely magában foglalja az áramütés elleni védelem és a szabványos állapot (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát. Ezen kívül megjelentek a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezések vizsgálataira vonatkozó fogalmak is.         
  • Újrafogalmazták és részletesen szabályozták a Szakági műszaki szakbizottság működését és feladatait. Új Szakbizottság alakul, és a mandátuma a szakági műszaki előírások elkészítésére fog vonatkozni.       

A VMBSZ szabályzat lényeges változásai  

  • Tartalmilag egyszerűsödik a Szabályzat: csak a normatív előírásokat tartalmazza, míg a „szakma szabályai” (nem kötelező előírások) a szakági műszaki előírásokban (SZME) fognak megjelenni. Ezek hasonlóan az OTSZ-hez kapcsolódó TvMI-hez szintén a jogszabályba nem férő részletesebb műszaki előírásokat, követelményeket fogják tartalmazni.
  • Egyértelműen és világosan megfogalmazza a módosítás a nagy- és a kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatainak tartalmát és gyakoriságát. Megjegyezzük, hogy a kisfeszültségű berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát   változatlanul előírja az OTSZ 5.1.
  • Előírja a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezések vizsgálatainak tartalmát és gyakoriságát.
  • Kimondja: A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint, a minősítése pedig a létesítés idején érvényes műszaki követelmények szerint történik.
  • A berendezésben felszerelt áram-védőkapcsolók működőképességét általános esetben legalább évente kell ellenőrizni.
  • Újrafogalmazták a villamos üzemű kéziszerszámok és a hordozható elválasztó transzformátorok évenkénti ellenőrzését.

40/2017.(XII.4.) NGM rendelet (VMBSZ) módosításainak részletes ismertetése

 

1.) Változások a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben
(Az eredeti rendelet § számozásával. Csak az új szövegrészeket írtuk le, amelyeket kék színnel írtuk!)

2.§. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletben alkalmazott fogalmak
A fogalmak közül törölték a következőket: 
22. szabványossági felülvizsgálat
24. szerelői ellenőrzés

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet új fogalmai:

16. közeli felülvizsgálat: a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések esetén végzett olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amelynek módszere magában foglalja a szemrevételezés szempontjait, továbbá amely felfedi az olyan hibákat is, amelyek csak a hozzáférést elősegítő eszközök használatával észlelhetők;

23. részletes felülvizsgálat: a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések esetén végzett olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amelynek módszere magában foglalja a közeli felülvizsgálat szempontjait, továbbá felfedi az olyan hibákat, amelyek csak a tokozások felnyitásával vagy szükség esetén szerszámok és vizsgálókészülékek használatával észlelhetők;

24. robbanásveszélyes térség: olyan háromdimenziós övezet vagy tér, amelyben robbanóké- pes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, létesítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel;

26. szemrevételezés: olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amely hozzáférést elősegítő eszközök vagy szerszámok használata nélkül felfedi a szemmel látható hibákat;

33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát;

 

KÉRDÉSEK:
A jövőben az áramütés elleni védelmet (ÉVF) és az erősáramú berendezések vizsgálatát (EBF) együtt kell végezni, mint villamos biztonsági felülvizsgálatot? Hogy egyeztethető ez össze az OTSZ-el? Ki végezheti a villamos biztonsági felülvizsgálatot? Aki mindkét felülvizsgálói végzettséggel rendelkezik? A „különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő” fogalmat meg kellene határozni!

VÁLASZ:
A hosszú távú célkitűzés az, hogy követve az európai gyakorlatot az eddigi két különálló szakképzettséget és vizsgálatot összevonjuk. Lásd pl. az MSZ HD 60364-6-os szabványt, amely egy egységként kezeli az áramütés elleni védelem és szabványos állapot első ellenőrzését és az ismétlődő felülvizsgálatokat!
Az összevont vizsgálat          

  • Neve: Villamos biztonsági felülvizsgálat, lásd: 2.§ 33. pont fogalmát!  
  • Tartalma: az áramütés elleni védelem és szabványos állapot együtt történő, vagy a helyi adottságoktól     függően (pl. a vizsgálati időpontok különböző lejárta miatt) külön-külön    végezett vizsgálata. Célszerű és ajánlott e vizsgálatokat együtt végezni!  
  • Ki végezheti? A jelenlegi átmeneti állapotban az végezheti, akinek erősáramú alap szakképzettsége és Erősáramú berendezések felülvizsgálója, vagy Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítése van (egyik vagy mindkettő + a szükséges kiegészítő képesítések: Robbanásbiztos berendezés kezelője és ötévenkénti ismeret felújító tanfolyamon részt vett)        
  • Mi várható a jövőben? Az eddig leírtak átmeneti állapotot jelentenek.  A jövőben egy felülvizsgálat lesz: a villamos biztonsági felülvizsgálat, és egy felülvizsgáló lesz: a villamos biztonsági felülvizsgáló, aki mindkét témakört megtanulja és vizsgázik belőle! Ehhez nagyon sok jogszabályt kell módosítani, pl. az Országos képzési jegyzéket (OKJ) vagy a szakképesítések szakmai és vizsga követelményeiről szóló rendeletet, és új tanfolyami jegyzetet kell írni stb. Idetartozik az OTSZ-szel való összeegyeztetés is, amely jelenleg előírja a kis feszültségű berendezések szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) felülvizsgálatát.
  • Meg kellene határozni a „különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő” fogalmat! Véleményünk szerint a különleges erősáramú villamos szakképzettségű személyek a villamos biztonsági felülvizsgálók, akiket így lehet meghatározni:

Villamos biztonsági felülvizsgáló: Különleges erősáramú villamos szakképzettségű személy. aki a létesített villamos berendezések áramütés elleni védelmének és szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) teljes körű ellenőrzésére és felülvizsgálatára kiképzett és felhatalmazott, jelentős munkakört betöltő személy. (Megjegyezzük, hogy e meghatározás szerepelt a javaslatunkban, de kihagyták!)

4. alcím, 4.§
A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:
4. A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai

4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.

(2) A Szakbizottság az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti.

(3) A Szakbizottságba tagot a következő szervezetek javasolhatnak:

a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (1 fő),

b) Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1 fő),

c) Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (1 fő),

d) Magyar Mérnöki Kamara (1 fő),

e) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1 fő),

f ) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek (1-1 fő).

(4) A Szakbizottság tagjait a miniszter öt év időtartamra bízza meg.

(5) A Szakbizottság megalkotja a működési szabályzatát, és tagjai közül három év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.

(6) A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának.”

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete helyébe új melléklet lép.
(A változásokat lásd a 2.) pontban!)
Hatályát veszti a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. § (3) bekezdés k) pontja.


2.) A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet új melléklete

Az új melléklet az eredeti mellékleten alapul, sok előírását átveszi, de többet elhagyott. Több helyen történt változás, ezek érdemben nem mondanak ellent az eredeti előírásoknak, de minden esetben pontosabbak, jobban érthetőbbek, illetve kiegészített szövegűek az új előírások! (az új melléklet számozását vettük figyelembe, az új szövegrészeket itt is kék színnel írtuk!)

Az 1.4. pont kiegészült e) követelménnyel:
1.4. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja:

a) a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatra vonatkozó szabványban foglaltak szerint;

b) kiépített villámvédelem esetén a villámvédelmi felülvizsgálat minősítő iratát, részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt;

c) a kábel- és vezetékhálózat részletes szigetelésmérési jegyzőkönyvét és

d) az átadásra kerülő berendezés jellegétől függően a berendezésre vonatkozó előírás vagy megrendelői követelmény alapján szükséges további mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket, bizonylatokat (pl. a működési, üzemi jellemzők, védelmek, mesterséges megvilágítás értéke, elektromágneses összeférhetőség, harmonikustartalom ellenőrzéséről);

e) a gyártási számmal ellátott, alkalmazott villamossági termékek megfelelőségét igazoló vonatkozó tanúsítványokat.

Az 1.5. pont  (régi: 1.1.12.) új szövege:

1.5. A villamos berendezésre vonatkozó kezelési utasítást az üzemeltető – a tervező vagy ennek hiányában a kivitelező által biztosított üzemeltetési útmutató alapján – dolgozza vagy dolgoztatja ki és adja át a kezelésre feljogosított személynek vagy személyeknek

Újra fogalmazták és pontosították a vizsgálati előírásokat (régi: 1.1.21. – 1.1.23 pont). A szabályzat villamos biztonsági vizsgálatról beszél, tehát ez alatt az áramütés elleni védelem és a szabványos állapot együttes felülvizsgálatát érti. Újdonság: itt jelennek meg a robbanásveszélyes környezetben működő berendezések vizsgálatai és a lakások bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor    történő kötelező felülvizsgálata! Következők az új előírások:

1.12. Az 1000 V váltakozó feszültségnél és az 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni.

1.12.1. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a megbízóval egyeztetett minősítő iratban meghatározott időpont, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt állapít meg.

1.13. A kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát az 1.13.1–1.13.5. pontban meghatározott szempontok szerint kell elvégezni.

1.13.1. A kisfeszültségű villamos berendezés szabványos állapotának első ellenőrzését a létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.

1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:

a) legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat végzése azokon a potenciálisan robbanás- veszélyes környezetben működő nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni;

b) legalább évente legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő mozgatható (kézi, hordozható vagy szállítható) villamos gyártmányokon;

c) legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanás- veszélyes környezetben működő villamos berendezésen;

d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése

   da) az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesít- ményű villamos berendezésén,

   db) a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen,

   dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;

e) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. pontban meghatározott kivétellel;

f ) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő

   fa) bérbeadáskor és

   fb) tulajdonosváltáskor;

g) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése az a) - f ) pontban fel nem sorolt esetekben.

MAGYARÁZAT:

Ez azt jelenti, hogy hogy 6 évente felülvizsgálatot kell végezni:

da) esetében: az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot nem meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
db) esetében:  a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvé- delemmel korlátozott villamos berendezésen,
dc) esetében: a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az nem minősül munkahelynek;

1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizs- gálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:

a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és

b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.

1.13.4. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

1.13.5. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített – a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő – berendezések esetében a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

3.21. Az összekötő berendezés üzemeltetőjének saját hálózatát olyan módon kell karban- tartania, hogy az élet és tűzveszélyt ne okozzon, és az azon keresztül ellátott felhasználók szerződéses teljesítményének ellátását folyamatosan biztosítani tudja. (régi 1.3.30. pont, változatlan)

Az összekötő berendezések esetében is változott egy előírás (régi 1.3.31. pont)

3.22. Az összekötő berendezés üzemeltetőjének a 3.21. pontbeli követelmény teljesítése érdekében hálózatán a jogszabályban meghatározott gyakorisággal el kell végeztetnie a villamos biztonsági felülvizsgálatot, amelynek keretében ellenőriztetnie kell az összekötő berendezés szabványos állapotát és az áramütés elleni védelmet is.

KÉRDÉS:

A kisfeszültségű összekötő berendezésekre a módosított VMBSZ 1.13.2. pontjában nincs konkrét előírás. Ez esetben a korábbiakkal ellentétben ezt is g) szerint 6 évente kell felülvizsgálni?

VÁLASZ:

Értelemszerűen IGEN!

Az áram-védőkapcsolók működésének ellenőrzésére vonatkozó új előírás (régi 1.4.10. pont)

4.9. Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét legalább évente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta a felhasználói berendezés üzemeltetőjének a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének ellenőrzéseit – kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett felhasználói berendezések kivételével – bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az üzemeltető legalább a felhasználói berendezés következő időszakos ellenőrzéséig megőrzi, és úgy tárolja, hogy az hozzáférhető legyen.

A Szabályzat 6. fejezete tárgyalja a villamos szerkezetek műszaki biztonsági követelményeit. Az Általános követelmények között új előírásként jelenik meg a villamos üzemű kézi szerszámok rendszeres ellenőrzésére vonatkozó követelmény:

6.1. Általános követelmények

6.1.3. A gazdasági célfelhasználású, professzionális alkalmazású villamos üzemű kéziszerszá- mokat és a SELV, PELV, villamos elválasztás védelmi módok hordozható tápforrásait erősáramú szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberrel legalább évenként ellenőriztetni kell a következő szempontok szerint:

a) a biztonságot csökkentő esetleges sérülések, kopások feltárása szemrevételezéses ellenőrzéssel, és

b) a gyártói előírásban vagy annak hiányában a termékre vonatkozó termékszabványban meghatározottak alapján szigetelési ellenállás mérésének elvégzése.

6.1.4. A 6.1.3. pontban meghatározott vizsgálatok elvégzésének tényét és annak eredményét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője jegyzőkönyvben rögzíti. Az ellenőrzésen meg nem felelt szerszámot vagy transzformátort nem szabad üzembe helyezni, el kell különíteni, le kell selejtezni vagy javításra kell küldeni. Javítás után csak a 6.2. pont szerint elvégzett vizsgálatok megfelelő eredménye esetén szabad üzembe helyezni.

A Szabályzat 6.2. fejezetében a javítás utáni vizsgálatokkal foglalkozik. Ennek egyes részeit elhagyták, a következő pontjait pedig újra fogalmazták:

6.2. Javítás utáni vizsgálatra vonatkozó követelmények

6.2.3. A javított villamos szerkezet átadásakor rövid ideig való üzemeltetéssel meg kell győződni arról, hogy az rendeltetésszerűen, rendellenes jelenségek nélkül működik.

6.2.4. A különféle háztartási és hasonló jellegű készülékek, amennyiben azok gazdasági haszonszerzés céljából történő felhasználása nem kizárt, valamint a villamos forgógépek javítás utáni állapotára és vizsgálataira vonatkozó követelmények

6.2.4.3. Javítás vagy módosítás során meg kell tartani az eredeti kúszóáramútra és légközre vonatkozó méreteket; fenn kell tartani az áramütés elleni védelem, valamint a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelem, a mechanikus vagy más egyéb veszélyek elleni védelem biztosítását.

3.) Tájékoztatás

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet új mellékletében nem szerepelnek a korábbi melléklet következő  pontjai a hozzátartozó szövegrészekkel:

1.1. pont (1.1.1. – 1.1.6.),  1.1.11. – 1.1.13.,  1.1.23.,  1.1.25.,  1.1.26.,

1.3.1. – 1.3.3.,  1.3.4.,  1.3.15.,  1.3.21.,  1.3.27. – 1.3.29 .,  1.3.34. – 1.3.38.,

1.4.3.,  1.5.1 – 1.5.16.,   2.1.3.,  2.1.4.,  2.1.5.,

2.2.3.,  2.2.4.,  2.2.6.,  2.2.7.2.,  2.2.7.5.,  2.2.7.7.,  2.2.7.8., pontok.

4.) Tájékoztatás: 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet által módosított rendeletekről

Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot kiadó 40/2017.(XII.4.) NGM rendeleten kívül a következő műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeleteket módosította jogharmonizációs és deregulációs célból:

1. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet

2. Az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet

3. A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet

4. A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet (új melléklete van!)

5. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet

6. A mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet.