Magyar Elektrotechnikai
Egyesület
Bemutatkozik az Elektrotechnika
2014. augusztus 06.
Bemutatkozik az Elektrotechnika

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapja az 1908-ban, Zipernowsky Károly elnöksége alatt alapított Elektrotechnika. Színvonalas cikkeivel, az egyesületi élet beszámolóival, a műszaki haladás híreivel folyamatosan tájékoztatja olvasóit a szakma helyzetéről. A lap eljut az Egyesület minden tagjához, a szakmában kiemelkedő szerepet betöltő cégekhez, intézményekhez, egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai oktatókhoz, hallgatókhoz. A lap célja:

számot adni a szakma legfontosabb eseményeiről informálni a szakterület hazai és külföldi fejlődéséről tájékoztatást adni a kutatási és fejlesztési munkákról lehetőséget adni új technológiák bemutatására helyet biztosítani szakmai hirdetéseknek, publikációknak segíteni és befolyásolni a döntéshozók munkáját tájékoztatni a területi szervezetek életéről, munkájáról

 

Az Elektrotechnikát kiadja és terjeszti: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE)

Szerkesztőbizottság elnöke: Hatvani György

Felelős kiadó: Veisz Imre, MEE főtitkár

 

ELŐFIZETÉS

Az Elektrotechnika újságot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjai számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátjuk. Címlista alapján küldjük el a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján. Abban az esetben, ha nem tagunk, újságunkat megrendelheti a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél. Éves előfizetési díj 6000 Ft+ÁFA, lapszámonként 700 Ft+ÁFA.

Amennyiben az Elektrotechnika újság felkeltette az érdeklődését bővebb információ végett forduljon bizalommal kapcsolattartónkhoz:

Andrássy Katalin Telefon: 06-1-353-0117 E-mail: andrassy@mee.hu

A Médiajánló letölthető itt

Tovább olvasom
Az alapítás
2014. augusztus 06.
Az alapítás

Száz év egy kerek évforduló. Az emberek szeretnek az évfordulókkal dobálózni: születés, halálozás, egy találmány létrejötte, történelmünk, kultúránk egy-egy mozzanatának eseménye - általában ezek a kerek évfordulók. Ez a száz év egy kicsit más, ennél több. Nem csak egy folyóirat megalakulása, hanem lelke az egész magyar villamosiparnak, technikai múltunk, műszaki örökségünk egy nagy szelete.

Egy nemes célkitűzés a magyar gazdaság, s azon belül az elektrotechnikai ipar terjesztésére és fellendítésére, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, s azzal párhuzamosan a magyar mérnöki kultúra tükre, egy kiváló szakembergárda műszaki hitvallásának eredménye, egy olyan 100 év, ahol egy kis időutazással nyomon követhetjük technikai kultúránk mérföldköveinek lerakását. A kiegyezést követő évtizedek Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának látványos és eredményes fejlődésének időszaka. Mozgató rugói tudósok, mérnökök, kutatók, oktatók voltak, melyek kiemelkedő szerepet játszottak a világ műszaki- és természettudományos fejlődésében. Az eredményes kutatómunka érdekében az egyes iparágak szakemberei társaságokba, egyesületekbe, szövetségekbe tömörültek, melyek szerves részét képezték Magyarország gazdasági- és közéletének. Néhány ismert csoportosulás ezek közül: Magyar Királyi Földtani Intézet (1869), Magyar Mérnök Egylet (1867), Magyar Mérnök- és Építész Egylet (1872), Országos Erdészeti Egyesület (1866), Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (1892), Mathematikai és Physikai Társulat (1891), Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1900), Magyar Chemikusok Egyesülete (1907). Az egyesületek létrehozták tudományos folyóirataikat, melyekben a tudományághoz kapcsolódó szakcikkeket jelentettek meg, de hírt adtak az egyesületek belső életérôl is.

 

Néhány név a szaklapok közül, melyek ma már technikatörténeti kuriózumnak számítanak: Földtani Közlöny, Erdészeti Lapok, Bányászati és Kohászati Lapok, Mathematikai és Physikai Lapok, Műegyetemi Lapok, Magyar Mérnök- és Építész- Egylet Közlönye, Magyar Chemiai Lapok, Vegyészeti Lapok, Magyar Chemikusok Lapja, Polytechnikai Szemle. Ez utóbbi 1903. január 5-én jelent meg először, Zipernowsky szavaival: „…egyletünk hozzájárulása és közvetlen befolyása nélkül jött létre, de azért kielégítette a kezdetleges fejlődés stádiumában levő egyesület igényeit”. Azonban rövid időn belül a lap hasábjai szűknek bizonyultak, s ”…mindig hangosabban és hangosabban sürgették a tagok egy, az egyesület által kiadandó saját lapnak létesülését, amely a választmány, illetve egy a választmány által kialakított szerkesztő-bizottság utasításai szerint legyen szerkesztve.” Így Zipernowsky javaslatára új lapot indítottak „Elektrotechnika” címmel, melynek első száma 1908. február 1-jén jelent meg. Ezen első elektrotechnikai szaklap - mely ma is az Egyesület folyóirata - megjelenéséhez Zipernowsky Károly a következő gondolatokat fűzte: „…olyan lapot remélünk nyújtani tagjainknak és az olvasóközönségnek, mely a nálunk immár hatalmas fejlődésben lévő elektrotechnikai ipar összérdekét szolgálja, közleményeibe felvegye nemcsak azt, a mi nálunk Magyarországon e téren történik és nemcsak azt, a mi egyesületünknek a működését képezi, hanem egyúttal hírt adjon arról is, a mi az elektrotechnikai iparban világszerte mint közleni való érdekes tény kínálkozik”. Az egész 2007. év a lap megjelenésének 100. évfordulója jegyében zajlik. Újra ott lehetünk a tudományos élet küzdőporondján, átélhetjük az egyes korszakokat foglalkoztató technikai és gazdasági problémákat. Hű képet kapunk az Egyesület történetéről, műszaki tevékenységéről, annak szerepvállalásáról a közéletben, s legfőképp úttörő szerepéről az elektrotechnikai ipar elismertségének terjesztésében. Az elmúlt száz esztendő A hazai villamos ipar szaklapját az ELEKTROTECHNIKA folyóiratot 1908-ban alapította Zipernowsky Károly, az a mérnök, akinek nevéhez fűződik - Déri Miksaval és Bláthy Ottóval együtt - a transzformátor feltalálása. Az első szám 1908 február 1-én jött ki a nyomdából. A folyóirat az elmúlt száz év során átélt két világháborút, számtalan történelmi esemény szemtanúja lehetett, mindaddig amíg maga is tekintélyt parancsoló kort élt meg. Megismerkedhet az elmúlt száz esztendő főszerkesztőivel, és az évszázados iparági történelemmel az ELEKTROTECHNIKA ezévi számainak kivonatából.

Tovább olvasom
Általános információk
2014. augusztus 06.
Általános információk

Az ELEKTROTECHNIKA című folyóirat a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapja, az egyik legnagyobb példányszámú műszaki-tudományos folyóirat, amelyet Zipernowsky Károly 1908-ban alapított. A lapot akkor is, most is díjmentesen kapják az egyesületi tagok.

A lap fő feladatának az alapítók azt tartották, hogy a központ és a tagok oda-vissza áramló szellemi kölcsönhatásának közvetítője legyen. Adjon helyet a vitáknak, és a szakmai életről értesítse a külföldi partnereket is. Megfogalmazódó kívánalom, hogy a szakemberek érdekeit céltudatosan mozdítsa elő, és a különböző szakágak igényeinek feleljen meg. Ezen alapítói célokat ma is követjük és fontosnak tartjuk.

Az újságban megjelent szakcikkek, pr. cikkek és hirdetések az elektrotechnika és a hozzá kapcsolódó tudományágak elért műszaki eredményeit mutatják be. Az elektronika informatikai rohamos fejlődése azonban behatol az erősáramú technikába mind elméleti, mind alkalmazás szempontjából. A folyóirat szeretné publikációiban követni ezt a fejlődést, és különösen az informatika terén az olvasókkal ismertetni az elért eredményeket, követelményeket, fejlődési tendenciákat.

 

A lapban a Szerkesztőség számot ad a szakma legfontosabb eseményeiről, szakcikkeket, PR cikkeket, hirdetéseket, konferenciabeszámolókat közöl az aktuális műszaki kérdésekről és az egyes vállalatok, kft.-k alakulásáról és céginformációkról. A tartalomjegyzéken kívül a szakcikkekről magyar és angol nyelvű összefoglalót is ad.

Témakörei a következők:

Villamos energia, villamos gépek és hajtások, villamos készülékek, automatizálás- és számítástechnika, informatika, infokommunikáció, teljesítményelektronika, villamos fogyasztóberendezések, világítástechnika, járművillamosság, szabványosítás.

Olvasótábor:

A lap olvasói bázisa két csoportra osztható

1. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 5500 egyéni tagja Az Egyesület tagságát elsősorban hazai szakemberek alkotják, a villamos energia- és elektrotechnikaipar cégeinek, vállalkozásainak munkatársai közül. Jelentős számot képviselnek a szakmánkhoz kapcsolódó intézmények, egyetemek-, főiskolák-, szakközépiskolák hallgatói, tanárai és szakemberei is. A MEE tagok megoszlása végzettség szerint:

 

 

 

 

2. Célcsoportok Az Elektrotechnika 700 példányát juttatjuk el a hazai villamos energia piac meghatározó szereplőinek (Áramszolgáltatók, Erőművek, Végfelhasználók, Infrastruktúra, Generál kivitelezők, Villamos vállalkozók, Tervező cégek), pártoló tagjainknak, hirdetőknek, szakmai szervezeteknek, intézményeknek, minisztériumoknak és társlapok kiadóinak.

 

Megjelenik: havonta, A/4 formátumban, 6650 példányban

Tovább olvasom
Szerzőknek - formai követelmények
2014. augusztus 05.
Szerzőknek - formai követelmények

Hogyan publikáljunk?

Felteszi magának ezt a kérdést a szakmai cikkek készítése során?

Ezek az irányelvek szolgálnak segítségül a szakcikkek írása kapcsán. Publikáció készítése előtt olvassa el figyelmesen az alábbi útmutatót.

 

Az összefoglalás – Magyar nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos vagy ismertető cikkhez, és legfeljebb 15 sorban tájékoztatja az olvasót arról, hogy mi a cikk mondanivalója. Ennek legfontosabb része az, hogy milyen új tudományos vagy gyakorlati eredményről, milyen új műszaki megoldásról, műszaki alkotásról vagy gyártmányról számol be. Ehhez tartozhat az, hogy milyen korábbi ismerethez, állapothoz vagy helyzethez képest új, jobb vagy célszerűbb. Röviden ismertetheti az odavezető út eszközeit, módszereit, de nem mehet bele a részletekbe, képletet, ábrát, hivatkozást nem tartalmazhat. Kritikai jellegű cikknél viszont a legfontosabb hibákat, hiányosságokat, tévedéseket kell kiemelni, röviden összefoglalva az indoklásukat.

Angol nyelvű összefoglalás tartozik minden szakmai tudományos cikkhez, de igény szerint kapcsolódhat ismertető jellegű cikkhez is. Ez lehet a magyar összefoglaló fordítása, de el is térhet tőle. Lehetőleg a szerző készítse el ezt is, számításba véve a későbbi nyelvi lektorálást. Ennek hiányában is célszerű a különleges szakkifejezések angol változatát megadni.

Kulcsszavak – Elektrotechnika, folyóirat, cikkírás Ezek olyan egy-két szóból álló kifejezések, amelyek segítségével könyvtári katalógusokban és hasonló adatbázisokban rá lehet találni a cikkre. Célszerű, ha olyan általános fogalmak is szerepelnek közöttük, amelyekbe a cikk témája biztosan bele tartozik.

Bevezetés

A cikk kéziratát szerkeszthető MS Word.doc fájlban kell elkészíteni, amely a cikk szöveges részét, valamint külön fájlba beillesztve az ábrákat és a képaláírásokat tartalmazza. Az ábrákat elektronikus képfájlban kell mellékelni. Az Elektrotechnika cikkeit Arial betűtípussal nyomtatják, ezért célszerű a kézirat szövegéhez is ezt a betűtípust használni. A fejezetcímek és alcímek rendszerét és formáját a 2. fejezet ismerteti. A betűk méretét illetve a különleges betűkre vonatkozó tájékoztatást a 3. fejezet tartalmazza. A nyomtatott betűk mérete nem azonos a kéziratban használt betűkével, ezért a szöveg tördelése meg fog változni.

A kézirat formázási minta letölthető itt.

 

Címek és alcímek A cikk címe A cím ne legyen hosszú! Célja az, hogy olvasó érdeklődését felkeltse, de ehhez nem kell a cikk a teljes tartalmát összefoglalnia. A rövidebb cím inkább felkelti a figyelmet, mint egy hosszú szöveg végigolvasása. Alcím is kapcsolódhat a cikk címéhez, de csak Indokolt esetben. Ilyen lehet folytatásos cikk vagy cikksorozat esetén a részek megjelölése (pl. 1. Rész.) és a főcím kiegészítése. Ebben az esetben célszerűbb, ha mindegyik résznek egyedi címe van, és a sorozat közös címe szerepel alcímként. Ez egyszerűbbé teszi a referálást és a hivatkozást.

 

Fejezet címe Ha a téma, vagy a cikk terjedelme indokolja, akkor a szöveget érdemes fejezetekre tagolni, de csak mértékkel! Semmi esetre se használjunk egyetlen bekezdésből álló fejezetet vagy alfejezetet. Minden fejezetnek adjunk a tartalmára jellemző címet. Általános értelmű címet csak kivételesen használjuk, mint például a cikk elején lehet Bevezetés, vagy befejezésként Összefoglalás, Eredmények, Következtetések, Tanulságok vagy más hasonló című fejezet. Ha a cikkben hivatkozunk másik fejezetre is, akkor indokolt a fejezetcímeket számozással megjelölni. Egyébként erre nincs szükség.

Alfejezetek A fejezeteket alfejezetekre lehet tagolni, de ez csak több témával foglalkozó, hosszú fejezetek esetén indokolt. Egy fejezeten belül sohase használjunk egyetlen alfejezetet. Az alfejezet címe ne legyen hosszabb egy sornál. Számozásra csak akkor van szükség, ha az alfejezetre is van valahol hivatkozás. Számozott fejezeten belül is lehetnek számozatlan címek, de egy cikken belül egységes megoldást használjunk. Az alfejezet számozása a fejezet sorszámát követő, ponttal elválasztott sorszámból áll. További tagolás. Az alfejezetet semmiképpen se bontsuk további alfejezetekre. Ha mégis szükség lenne további tagolásra, akkor ezt a bekezdés első szavainak félkövér kiemelésével lehet megoldani.

Hangvétel

Az Elektrotechnika lapban több cikk kategóriát különböztetünk meg. Ezek a

Tudományos (akadémiailag elfogadott), két lektor által bírált cikk

Szakmai leírás, rendszerismertetés – általában egy lektor által véleményezve

Szakmai beszámoló, hozzászólás, lektorálás nélkül

Szakmai jellegű PR cikk, lektorálva vagy

Tovább olvasom
Szerzőknek - lektoráltatás
2014. augusztus 04.
Szerzőknek - lektoráltatás

A tudományos publikáció lektoráltatásáról a rovatvezető, vagy a főszerkesztő dönt. Amennyiben a szakmai tartalom megkívánja, a szakterületen meghatározó szaktekintélyhez kerül a cikk ellenőrzésre. A tudományos munkák esetében célszerű erre a tevékenységre felkérni valakit, mielőtt a cikket a szerkesztőségbe küldi. Szakmai beszámolók, tanulmányutak, kirándulások tudósításai esetében nem szükségszerű a lektoráltatás, de az eljárás ebben az esetben is cikk minőségét javítja, így mindenképpen ajánlott. Ha a lektoráltatással kapcsolatosan kérdése merülne fel forduljon bizalommal a szerkesztőséghez.

Tovább olvasom
Magyar
Elektrotechnikai
Egyesület


1075 Budapest,
Madách Imre út 5. III. emelet


+36 1 353 0117


Munkanapokon9:00-16:00
Felnőttképzési nyilvántartási szám B/2020/000166
Felnőttképzési engedély száma: E/2020/000085