Tihanyi Kálmán (1897-1947) mérnök-fizikus, a modern televíziós (TV) rendszer alapelvére és a műszaki megoldásra vonatkozó szabadalmát 1926. március 20-án nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz. Találmányának a „Radioskop” nevet adta. Beadványában részletesen ismertette a töltésfelhalmozás, illetve töltéstárolás elvét, és az arra felépített katódsugárcsöves TV-rendszert. Elgondolásait tovább fejlesztve, két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmazta idehaza, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban is. A Radio Corporation of America (RCA) vezetői a szabadalmak közzétételét követően megkeresték a zseniális feltalálót, és üzletet kötöttek vele. 1931-ben megkezdték a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek és ekkor dőlt el, hogy a készüléket ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. Ennek a nagyrészt Tihanyi Kálmán szabadalmai alapján továbbfejlesztett változatai képikonoszkóp, orthikon és vidikon néven ismertek. A Budapesten száz éve benyújtott szabadalmi kérelemnek, mint példaértékű közel ötven oldalas dokumentumnak az ismeretterjesztő, tanító és szórakoztató televíziózás (akkori nevén „távolbalátás”) alapjainak lerakása mellett van még két fontos utóélete:

1. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO) az 1972-ben elindított Világörökség program mintájára, 1997-ben elindította a Világemlékezet programot (Memory of World Programme). Az általuk gondozott listára (Memory of World Register) Magyarországról elsőként Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi kérelme került fel 2001. szeptember 4-én. Ezt követően 2005-ben a Corvina könyvtár, 2007-ben a Lázár-térkép, 2009-ben Bolyai János Appendix-e és Körösi Csoma Sándor archívuma, 2013-ban Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezése, valamint 2015-ben Eötvös Loránd gazdag életművének három dokumentuma került fel.
    
2. Tihanyi Kálmán volt az egyike azon kevés feltaláló közül, akik felismerte, hogy a TV nem csupán a képek küldésének módja, hanem az emberi látás kiterjesztésének módja távolságokon át és különös tekintettel a veszélyes környezetből, illetve a veszélyes környezetbe is. A paksi atomerőműben dolgozók jól tudják, hogy az üzemviteli, karbantartói, anyagvizsgálói és kerítésvédelmi kamerák nélkülözhetetlen eszközeink. Példaként „csupán” azt emelném ki, hogy az üzemanyagkazetták átrakása során ionizációs sugárterhelésnek kitett kamerák a kezdetektől segítik az átrakógépen dolgozó operátorokat.

Sipos László József
a MEE Technikatörténeti Bizottság paksi tagja