A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1900. évi megalakulásakor — egyéb szervezeti egységei mellett a tényleges szakmai munka vitelére — három szakosztályt hozott létre.
Ezek: szerelési szakosztály; gyáripari és kereskedelmi szakosztály; mérnöki szakosztály.
„A szakosztályok az egyesület azon tagjaiból alakulnak, akik az illető osztályba vágó szakkal foglalkoznak”. (Elektrotechnika, 2011/01. 15. o.)
Az Egyesületi élet rovatban az 1911/02. lapszám 13. oldalán ez olvasható: „A mérnöki szakosztály f. hó 24-én este 7 órakor fog megalakulni.”

„Az 1910. október 22-én megtartott választmányi ülés határozatából kifolyólag 1911. január 24-én megalakult a mérnöki szakosztály.” Jelen voltak Zipernowsky Károly egyesületi elnök, Jakobovits Dániel egyesületi titkár, 28 megnevezett és több tag. A jegyzőkönyvet Pattantyús Ádám Géza vezette. A szakosztály a következő tisztikart választotta: A Mérnöki Szakosztály elnöke: Stromszky Sándor; alelnökök: Selmeci Pöschl Imre és Châtel Vilmos; titkár: Pattantyús Ádám Géza. (1911/03. 11. o.)

A „Mérnöki Szakosztály”-t a jelenlegi Villamos Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály épp úgy tekinti szakmai elődjének, mint a MEE későbbi és jelenlegi szakosztályai is indokoltan tehetik.

A Mérnöki Szakosztály fő tevékenysége az elektrotechnikai kultúra terjesztése volt, meghirdetett előadások formájában. Évente kb. 4 – 18 előadást tartott. Működését az Egyesület éves közgyűlései folyamatosan értékelték, az előadók és az előadások címei, valamint a vezetőség személyi változásai az Elektrotechnika 1910-es, 1920-as és 1930-as lapszámaiban jól követhetők.

Már a kezdetekben létrejöttek az Egyesület, ezen belül a Mérnöki Szakosztály, valamint a gyártó vállalatok, kutató és tervező intézetek, s az oktatási intézmények közötti jó kapcsolatok. A szakosztály tagjai jelentős szerepet vállaltak a különböző területeken dolgozó szakemberek szakmai továbbképzésében.
Mérnökei az országos rendezésű szakmai konferenciákon, a MEE vándorgyűlésein sőt nemzetközi rendezvényeken is (pl. CIGRÉ) folyamatosan magas színvonalú előadásokkal vettek részt.

Kandó Kálmán emlékülés 1936. október 24-25-én.

Az Erősáramú Szakosztály megnevezés először 1941 novemberében jelenik meg.

A MEE Választmányi ülésén (1943. nov. 30.) Pétery István elnök üdvözölte az Erősáramú Szakosztály 1943. nov. 4-i ülésén megválasztott tisztikart, éspedig Lajthay Jenő elnököt, Szieghart Vendel és Szily László alelnököket, valamint Dr. Záborszky János titkárt. (1943/07. 19. o.)

A MEE 43. rendes közgyűlése 1947. jún. 30-án (1948/02. 3. o.) megválasztotta az Erősáramú Szakosztály vezetőségét. Elnök: Pálos Ferenc; alelnökök: Dr. Kovács K. Pál, Mádi Andor; titkár: Harkányi József. (1948/02. 13. o.)

Az 1949. január 27-i Választmányi ülésen Pálos Ferenc elnök beterjesztette az Erősáramú Szakosztály jelentését. Fő téma: munkabizottságok megalakulása.
Az országos villamosítás időszerű kérdéseit tárgyaló munkabizottságok 1949. május havi működését értékelve a beszámoló említi a Villamos gépek és transzformátorok gyártása, valamint a Készülékek, relék, műszerek és kábelek gyártása munkabizottságokat. (1949/06. 29. o.; 1949/08. 28. o.) 1950-ben megalakult a Nagyfeszültségű Készülékek munkabizottság (1950/12.) A Villamosgépek munkabizottságát a Villamos Forgógép Tervező Intézet kérésére hozták létre 1951-ben.”

Konferencia volt a villamosipar 1945 és 1951 közötti fejlődéséről ”A Gépgyártás- és Energia Szakosztály közös rendezésében.

„A MEE Gépgyártási Szakosztálya által a Villamosipari Központi Kutató Laboratórium, (1951/01. 33. o.), majd a Műszeripari Kutató Intézet közreműködésével rendezett előadássorozatot. (1951/12. 34. o.)

Az Erősáramú Szakosztály megnevezésének Villamos Gépgyártási Szakosztály-já történő megváltoztatásának közgyűlési, elnökségi vagy választmányi határozatára az Elektrotechnika 1948., 1949., 1950. és 1951. évfolyamaiban hivatkozás nem található.

A MEE Közgyűlésinek jegyzőkönyvei, illetve beszámolói részletesen foglalkoztak a szakosztályok tevékenységével. Ezek közül kiemelhető az LII.,1954.nov.19-i Küldött-közgyűlés (1955/01-02. 57. o.)
Balla Imre főtitkár beszámolójában részletesen foglalkozik a villamosgép iparág kérdéseivel. (59. o). Hozzászólók: Gábor Endre, Csizy Tibor, Bánóczy György (javasolja egy önálló készülék-szakosztály felállítását), Taky Ferenc (ellenzi), Szepessy Sándor, Mészáros Gábor, Reich Ernő, Lóránt Sára, Erős László, Tímár László, Dr. Eisler János. (59.-62. o.)
A szakosztály keretében megalakul a Röntgentechnikai szakcsoport.
A Villamos Gépgyártási szakosztály elnöke: Gohér Mihály, alelnöke: Gál Levente, titkára: Bálint Gábor (1955/01-02. 64. o.)

Választmányi ülés 1957. június 22-én. Bodnár György főtitkár megállapítja, hogy „a három szakosztály közül legkevésbé a gépgyártási szakosztály volt tevékeny, kivéve a keretében működő radiológiai szakcsoportot.” Értékeli az üzemi szakcsoportok működését is. (1957/04. 35. o.)
1958 februárjában megalakul a „hőfejlesztési szakcsoport” (1958/03.)

A MEE LIII. Küldött-közgyűlése 1959. április 18-án (1959/05-06. 53. o.) Részlet a főtitkári beszámolóból:
„A kisfeszültségű tokozott berendezések fejlesztési irányelveinek kidolgozására alakult munkabizottság” a Gépgyártási Szakosztály és a Fogyasztóberendezések Szakosztálya közös rendezésében működött. A munkabizottság a fiókos rendszerű tokozott elosztóberendezések tipizálási kérdéseivel foglalkozott, meghatározva az ezzel kapcsolatos készülékekre vonatkozó kívánalmakat.”
„A Gépgyártási Szakosztály keretében működő Bányavillamossági Szakcsoport lelkes munkájának eredményeképpen 1958 januárjában az országos Magyar Bányavillamossági és Kohászati Egyesülettel közösen rendeztük meg egyesületünk III. bányavillamosítási ankétját.” (1959/05-06. 55. o.)

Az 1960-as években folytatódott a sok helyen megtartott konferenciák, vándorgyűlések, szakmai napok, üzemi kapcsolatépítések sorozata. Ezekkel párhuzamosan szakcikkek jelentek meg az Elektrotechnika hasábjain a szakosztály tagjainak tollából.
A Kisfeszültségű Készülékek munkabizottság „Motorvédelem” címmel tanulmányt adott ki.

Megjegyzés: Az eddigiekről és a szakosztály életének további eseményeiről részletes összeállítás található a MEE honlapján a VGKB Szakosztály linkjén. Címe: A VGKB Szakosztály története.

Szemelvények a kiemelkedő szakmai eseményekből:

Kábelkonferencia Szegeden 1959. augusztus 2.– 4-én. (1959/08-09. 57. o.) „A vándorgyűlés határozatainak végrehajtása a MEE Villamos Gépgyártási Szakosztálya munkabizottságainak keretében történt.”

Az 1961-es év első klubnapját a Gépgyártási Szakosztály rendezte január 6-án
Villamos Hőtechnikai Konferencia Budapest, 1961. nov. 30. - dec. 1.
A 12., 13., 15. Vándorgyűlések előadásai.

A MEE Elnökségének határozat alapján a Villamos Gépgyártási Szakosztály újjászervezett munkabizottságai 1966-ban:

• Villamos gépek korszerű technológiái. Vezetője: Haraszti István
• Villamos gyártmányok szerszámfejlesztése. Vezetője: Kluka László
• Kisfeszültségű készülékek. Vezetője: Karsai Tibor
• Korszerű szigetelőanyagok. Vezetője: Gohér Mihály
• Kábel. Vezetője: Pálos Ferenc
• Transzformátor. Vezetője: Márkus Dezső
• Szabványosítás. Vezetője Réti József
• Villamos vontatás. Vezetője: Biacs Nándor

Transzformátor-konferencia 1967 áprilisában.

„Relék és kontaktuselemek” nemzetközi konferencia Budapesten 1975. november 19.-20-án (egy cikk: 1975/10. 24. o.)

1976/08-09: Gyártmányösszetétel- és tevékenységismertetés a következő cégekről:
VKI, Ganz Villamossági Művek, VBKM, EVIG, MKM, VIV, Bakony Művek, TUNGSRAM

„Villamosgépek” Nemzetközi Konferencia: Bécs, 1976. szeptember 3.- 16. Dr. Halász Sándor beszámolója: 1977/03. 44. o.

Villamos forgógépek megbízhatósága és élettartama” Nemzetközi konferencia Budapesten, 1977. november 15. – 17-én. Beszámoló: Gohér Mihály tollából. (1978/4-5)

„ICECP ’80” Nemzetközi konferencia a villamos érintkezők jelenségeiről. Meghirdetés: 1978/12. 37. o.

„Villamos kapcsolóberendezések előállításának számítógépes előkészítése” Kara Antal előadása az 1981. április 6-ai klubnapon. (1981/09-10. 21.- 23. o.)

A 29. Vándorgyűlés fejlesztési és szervezési feladatokkal bízza meg a szakosztályt.

ICEM ’82 Villamosgépes nemzetközi konferencia: Budapest, 1982. szept. 5.- 9. (1983/03. 37. o.)

A technológia és a technológusok helyzete az erősáramú iparban. „A Villamos Gépgyártási Szakosztály vezetősége 1983 folyamán beszélgetést folytatott 16 erősáramú vállalat vezetőivel a technológia és a technológusok helyzetéről.

A MEE Országos Elnökségi ülésén, 1984. november 30-án a Gépgyártási Szakosztály munkájáról Székely István elnök adott tájékoztatót. „a munkabizottságok tevékenységének részletezése helyett az Egyesületünkre az ágazat fellendítése kapcsán váró feladatokról szólt.”

Az erősáramú ipar lehetőségei a VII. ötéves tervben címmel a Villamos Gépgyártási Szakosztály egész napos ankétot szervezett 1986. október 8-án.

Villamos gépek megbízhatósága és élettartama. Nemzetközi konferencia 1987 októberében.

Részlet a MEE Országos Elnöksége 1987. november 19-i ülésének határozatából: „1. Az erősáramú villamos gyártóipar korszerűsítésével, szerkezetváltásával és gazdaságosabbá tételével kapcsolatos feladatok irányítója és összefogója a Villamos Gépgyártási Szakosztály.” (1988/01. 39. o.)

BICEM ’87 Nemzetközi Villamosgép Kongresszus Pekingben 1987. augusztus 10.- 14-én. Négy magyar előadó, egyikük Dr. Tímár Peregrin László, a Villamos Gépgyártási Szakosztály elnöke. Előadása: „Aszinkrongépek bekapcsolásakor fellépő tranziens áramcsúcsok és nyomatéklüktetés kiküszöbölésének elmélete és módszere. (1988/03. 39.- 41. o.)

A MEE 35. Vándorgyűlésének (Esztergom, 1988. augusztus 14.-16.) tárgya: „Villamosgép- és készülékgyártásunk feladatai”.
Rendező: a Villamos Gépgyártási Szakosztály és az esztergomi Területi Szervezet.
Barki Kálmán főtitkár értékelése: „A Vándorgyűlésen elhangzott 39 előadás a villamosgép- és készülékgyártás helyzetével, a fejlesztés és a szerkezetátalakítás eredményeivel, lehetőségeivel, az erősáramú ipar szakemberszükségletével, az oktatás reformjával foglalkozott. Bíztató számunkra, hogy a rendezvényen több, jól felkészült fiatal kollegánk szerepelt előadásával sikeresen, mintegy felvillantva a jövő ígéretét.” (1989/02. 37. o.)

A MEE 64. Országos Küldött Közgyűlési ülésének (1988. nov.18.) határozatából: „A Közgyűlés szervezeti és személyi kérdésekben az alábbiakat határozza: A Villamos Gépgyártási Szakosztály nevét Gép- és Készülék Szakosztály-ra változtatja.” (1989/02. 42. o.)

A 35. Vándorgyűlést Esztergomban (1988. szeptember) a „Gép- és Készülékgyártási Szakosztály” rendezte.

Az 1991. évi Országos Elnök-Titkári Értekezlet jegyzőkönyve szerint
„A villamosgép és készülék szakosztály munkabizottságai:

• Autóvillamossági
• Elektronikai és technológiai
• Kábel
• Kisfeszültségű készülék
• Szigeteléstechnikai
• Korszerű technológiák
• Nagyfeszültségű készülékek
• Minőségbiztosítási
• Villamos forgógépek
• Forgógép-javítási,
• Kismotor-javítási
• Szerszámfejlesztési
• Transzformátor
• Villamos hajtások energetikai kérdései
• Villamos hőtechnikai
  (1991/07. 39.- 42.)

Szakosztályunk elnöke minden évben részletesen beszámolt munkájáról az Egyesület Elnökségének. A vándorgyűléseken szekcióvezetői megbízatással és sok előadással léptünk fel. Mindezek „A VGKB Szakosztály története” című összeállítás „Események, értékelések, hírek” című alfejezetében megtalálhatók.

Kiemelkedő esemény volt a 2006. május 10-én megrendezett Dr. Néveri István emlékülés. Részletek: „A VGKB Szakosztály története” 5. mellékletében.

Az elmúlt évtizedekben színes és hasznos események voltak az évi 1 - 2 alkalommal szervezett gyárlátogatások, kihelyezett ülések. A fellelhető forrásanyagok szerint 1969 és 2026 között mintegy 116 alkalomról van szó, a szervezett baráti találkozásokat is beleértve. Ezek az alkalmak nem csak a látogatók szakmai tájékozódását bővítették, hanem személyes kapcsolatépítésre is szolgáltak, amik később a gyakorlati életben is hasznosultak. (Bővebben lásd: „A VGKB Szakosztály története” című összeállítás „Szakmai látogatások” című alfejezetét.)

Szoros kapcsolat, közös programok sorozata állt fenn a Szakosztály és a VILLGÉP Szövetség között 1993 és 2005 között.

Kiemelkedő rendezvényeink voltak az évente szervezett szakmai napok, az országos érdeklődést is kiváltó előadássorozatok. Témaköreik igen változatosak voltak az alábbiak szerint:

• 2007: Villamos kapcsolókészülékek és berendezések
• 2008: Villamos forgógépek és transzformátorok
• 2009: Villamos kábelek és vezetékek
• 2010: Gondos karbantartás → üzembiztos forgás. Villamos forgógépek gyártása, karbantartása, javítása
• 2011: Villamos háztartási készülékek
• 2012: Villamos kapcsolókészülékek és berendezések
• 2013: Transzformátorok és mérőváltók
• 2014: Villamos hajtások
• 2015: Korszerű tervezési módszerek villamosipari alkalmazásai
• 2016: Villamos kábelek és vezetékek
• 2017: A villamos hajtású járművek (e-mobilitás) jelene és jövője
• 2018: Villamos hajtások és az Ipar 4.0
• 2019: Villamos kapcsolókészülékek és berendezések
• 2020: Az Ipar 4.0, illetve a digitalizáció eszközei a villamos gépeknél, készülékeknél és berendezéseknél
• 2021: Teljesítmény- és mérőtranszformátorok
• 2022: Inverterek
• 2023: Villamos forgógépek
• 2024: Peresztegi Sándor: Villamos gépek, konstrukció és technológia (könyvbemutató)
• 2024: Akkumulátorok
• 2025: Napelemek
• 2026: Középfeszültségű berendezések fejlődése

(Bővebben lásd: „A VGKB Szakosztály története” című összeállítás „Szakmai napok” című alfejezetét.)

Meg kell említeni, hogy az utóbbi évtizedekben szoros kapcsolat épült ki a Nyugdíjasok KKP szervezetével, a Villgép Szövetséggel, a MEE ÉBSZ Biztonságtechnikai Munkabizottsággal. a MEE Csepeli szervezetével, Óbudai Egyetem MEE szervezetével, a DECRA TIC Kft.-vel, a KVGy Kft.-vel, az Infoware Kft.-vel és egyéb cégekkel.

A Szakosztály jelenlegi elnöke: Dr. Madarász György, alelnökei: Tálosi István, Katona Mihály, titkára: Dr. Marcsa Dániel.

Indokoltnak és reménytelinek tartjuk, hogy A VGKB Szakosztály szervezeti élete, változatos és nyílt programjai a jövőben is tartalmas programot nyújtanak az érdeklődő szakemberek számára.

Budapest, 2026. június