Az európai villamosenergia rendszer áprilistól mozgalmas 4 hónapot élt át. Négy országot is kisebb-nagyobb áramszünet sújtott. Mind kiterjedését, mind időtartamát tekintve a kiemelkedően legsúlyosabb az április 28-ai, Spanyolországot és Portugáliát sújtó blackout volt. De mi történhetett? Szakértő vendégeinkkel – Decsi Gáborral (F4STER FUTURE ZRt.,mérnök tanácsadó, korábban MAVIR Zrt., kiemelt rendszerirányítási szakértő) és Eperjesi Lászlóval (Prolan-Power Zrt., igazgatóság elnöke) – az aktuális információk alapján keressük a válaszokat
A napelem ma már nem csupán technológia – közbeszéd, vita, remény és félelem egyszerre. Visszatáplálás, akkumulátor, csatlakozási mizéria – sok a hang, kevés a tiszta kép. Ebben az epizódban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a mítoszokat, és helyre tesszük a leggyakoribb félreértéseket.
A 4. évébe lépett Szakmai Est sorozat 25. epizódjában azt a kérdést fogjuk elemezni, hogy az európai villamosenergia-ipar jelen pillanatban milyen kihívásokkal küzd, klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi szempontokból. Elemzést kapunk arról, hogy ezeket a kihívásokat milyen folyamatok eredményezték és jelen pillanatban milyen irányba lehet elindulni ezek megoldása érdekében.
Folytatódnak a szakmai estek: a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódja következik, amelyben tisztázzuk, hogy miért, milyen előírások alapján és ütemezéssel kerül kivezetésre az Európai Unióban a kén-hexafluorid (SF6) gáz, valamint bemutatjuk, hogy milyen alternatívák léteznek a pótlására.
2025 február 8-án a balti országok – Észtország, Lettország és Litvánia – történelmi lépést tettek: véglegesen leváltak az orosz áramhálózatról, és csatlakoztak az európai kontinentális rendszerhez. Ez a lépés évtizedek óta az egyik legjelentősebb energetikai függetlenségi törekvés Kelet-Európában, amely nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is mérföldkőnek számít. Ez az átállás azonban nem volt kockázatoktól mentes.
Folytatódnak a szakmai estek: a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk egy újabb epizódja következik, amelyben elemezzük, hogy a jelenlegi energiamix milyen új helyzetek elé állítja villamosenergia-rendszerek üzemeltetőit valamint fejlesztőit, és a szivattyús tározós erőművek hogyan nyújthatnak megoldást az ellátásbiztonság fenntartására.
2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált. A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek.
A szakmai estek következő részében a villamosenergia rendszer egyik speciális területét, a vasúti villamos vontatási energiaellátó rendszert ismerjük meg. Képet kaphatunk a szakterület fő kihívásairól és bepillantást nyerhetünk olyan vasútspecifikus műszaki kérdésekbe (földelési rendszerek, méretezési elvek, felhasználói igények stb.) amelyek foglalkoztatják a szakterületen tevékenykedő szakembereket.
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
Az energetikai szektor és az elektrotechnika napjainkban soha nem látott kihívásokkal néz szembe: digitalizáció, növekvő kiberfenyegetések, és az új szabályozási követelmények, mint a NIS2 irányelv. Hogyan védhetjük meg létfontosságú infrastruktúráinkat a célzott támadásokkal szemben? Mai vendégeinkkel az IT-biztonságról, a kiberterrorizmus veszélyeiről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgetünk, hogy feltárjuk, miért ez a jövő egyik legégetőbb kérdése. Tartsatok velünk!
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
2024. június 21-én a délkelet-európai országokat érintő jelentős hálózati zavar rázta meg a régiót, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország részleges áramellátási összeomlásával. A láncreakcióba torkolló esemény, melyet két kritikus távvezeték kiesése indított el, több ezer háztartást és ipari fogyasztót hagyott áram nélkül egy hőhullám közepén.