A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.

A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.

A hagyományokat folytatva az idei VIF-en is lehetőség volt workshop keretében egy különösen aktuális téma alapos, párbeszédes körbejárására. A témát sajnos a háború adta. „Elemezzük közösen a háború egyes szakirányú tanulságait!” címmel Görgey Péter tartott vitaindítót, amelyet mozgalmas és tartalmas eszmecsere követett. A téma apropóját az adta, hogy az elhúzódó háború – és különösen annak villamosenergetikai aspektusa – immár lehetségessé, sőt szükségessé teszi következtetések levonását és azok beépítését a szakmai gondolkodásunkba.

A 2024. év őszi félév következő FOCUS eseménye igazi különlegesség: emléket állít és felelevenít egy védelmes eredményekben gazdag szakmai utat valamint bemutatja az embert is, aki mindezt bejárta és véghezvitte. Az adásban lesz megint „keményvonalas" védelmes téma és két közvetlen „Protectás” kolléga (Kiss Kálmán fejlesztőmérnök és Pócsi Gergő kutató- és fejlesztőmérnök) gondolataiból azt is megtudhatjuk, hogy ki is volt A Radvánszki Feri…

A mostani FOCUS igazi "keményvonalas" elektrotechnikai és védelmes csemegét kínál az érdeklődőknek: a kis hibahelyi ellenállású egyfázisú földzárlatok közvetlenül, vagy kis ellenálláson keresztül földelt csillagpontú hálózatokon egyszerűen érzékelhetők túláramvédelemmel. Ezzel szemben nagy hibahelyi ellenállás esetén (akár több tíz kΩ) a zárlati áram nagysága nem éri el a megszólalási áramértéket, ezért ebben az esetben új védelmi megoldás szükséges.

A #MEEnet FOCUS következő adásában Dr. Raisz Dáviddal és Dr. Szolnoki Pálmával fogunk az előadásukról beszélgetni, amelyben bemutatták, hogy az EK-k működése alakítható úgy, hogy megújulók és tárolók beruházóiként, illetve, üzemeltetőiként az elosztóhálózat számára kedvezőbb körülményeket teremtsenek, ahhoz képest, mintha hasonló volumenű beruházások az EK-k által nyújtott koordináló/szervező erő nélkül, egyéni érdekek mentén történnének.

A témával foglalkozó első adásban avatott szakértővel, gyakorlati szakemberrel, Fülöp Zoltánnal, az EnerSys Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával, nagy sikerű vándorgyűlési és #VIFnet események előadójával a „tárolni, de hogyan és mivel?” kérdéskört fogjuk kibontani.

Az elosztott energiatermelés terjedése számos aspektusból lett megvizsgálva, kielemezve, gondoljunk csak a 2023.10.10-i #MEENet szakmai estre amikor a villamosenergia ellátás aktuális kérdéseit elemeztük szabályozástechnikai szempontból és az egyik fontos befolyásoló tényezőnek az elosztott energiatermelés adódott.

A kritikus infrastruktúrákat – hangsúllyal a villamosenergia rendszert – egyre több támadás éri a kibertérből. Az orosz-ukrán háború a fizikai tér mellett a kibertérben is zajlik. A „hivatalos”, állami szereplők mellett orosz- és ukrán-szimpatizáns támadók is színre léptek, ezzel tovább növelve a kibertér felől érkező fenyegetéseket.

A villamosenergia-rendszer kritikus elemei a - védelmi és irányítástechnikai szempontból is komplex - alállomások, melyek felépítése és üzemeltetése több évtizedes gyakorlaton alapszik. Azonban a digitalizáció megjelenése és folyamatos erősödése az alállomásokat is érinti, így időszerű elkezdeni a Teljesen Digitális Alállomás koncepciót övező problémák és nehézségek feltárását. A hagyományos analóg jeleket és erősáramú bekötéseket részben felváltják majd a kommunikációs vonalak és merging unit-ok, aminek a következtében látszatra jóval egyszerűsödik a mérés – jelfeldolgozás folyamata, de a teljes kép mégsem ilyen egyszerű.