#MEEnet Energetikáról egymásközt!
A házigazda Dr. Vokony István, okleveles villamosmérnök, mérnök-közgazdász, summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A BME Villamos Energetika Tanszékének docense, az E.ON Digital Technology Hungary volt Stratégia és Architektúra osztály vezetője. Fő kutatási területe a megújuló energiaforrások rendszerintegrációs kérdései, dinamikus stabilitás vizsgálat, inercia hiányos rendszerek viselkedése. Az Energetikai Szakkollégium pártoló tagja, korábbi villamoskari alelnöke, az IEEE Power & Energy Society vezetőségi tagja. Továbbá tagja a Cigré, CIRED különböző munkacsoportjainak, az AEE-nek, a WEC magyarországi tagozatának, az Energetikai Tudományos Egyesületnek. Valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 2007 óta, ahol több bizottságban dolgozott, jelenleg a Szakmai Tudományos Bizottság és a Diplomaterv és Szakdolgozat Bíráló Bizottság elnöke, az Egyesületi Elnökség tagja. Az Egyesület küldetése az elektrotechnikai szakma ismeretének, elismertségének növelése, a társadalom érzékenyítése, edukálása szűkebb és tágabb szakmai témáink iránt. Ennek nyomán 2021 elején felmerült az ötlet, hogy egy Podcast csatornát indítsunk, ahol közérthetően, de szakmailag hitelesen és érdeklődést fenntartva tárgyaljunk meg aktuális és izgalmas kérdéseket 1-1 szakértő vendég részvételével.
Ez a #MEEnet - Energetikáról egymásközt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület podcast adása. Rendszeresen visszatérő adásaink során többek között az energetikai piacot érintő kihívásokat, hálózat üzemeltetési kérdéseket, regulációs változásokat fogjuk szakértő vendégeinkkel megtárgyalni, vagy akár arról beszélgetni, hogy egy nyári zivatarban a fa alá vagy mellé biztonságosabb behúzódni. Beszélgessünk energetikáról kötetlenül, egymásközt!
Iratkozzon fel online tartalomszolgáltatásunkra!
Az aktuális adás:
Gáz van, babám! / Gáz, van babám? / Gáz van: babám…?!
„A gázellátás kiesésének veszélye jelentősen csökkent, de az árak alakulása továbbra is nagyon bizonytalan. A magas gáztárolási szintek és az ellátás diverzifikáltsága csökkentette a nyomást és a hiány újbóli kialakulásának kockázatát az európai gázpiacokon. A piaci várakozások 2023/24 tél végéig azt jelzik, hogy a nagykereskedelmi gázárak valamivel 50€/MWh felett stabilizálódnak, ami a 2022-es csúcs körülbelül egyhatoda, bár még mindig több mint kétszerese a válság előtti szintnek.
A megnövekedett kereslet azonban újraindíthatja az árnyomást. Ezt fokozhatja pl. egy hideg tél vagy a forró nyár, ami növelheti a fűtési vagy hűtési igényt; az alacsonyabb árak csökkentik a gázmegtakarítási ösztönzőket, és az energiatermelésben a gázról szénre való átállás visszafordítása, amely néhány országban tavaly történt, megnövelte az LNG iránti keresletet; valamint a gáztüzelésű villamosenergia-termelés növelésének szükségessége a nukleáris kapacitás és a vízenergia-termelés alacsony rendelkezésre állása miatt. Ugyanakkor a kedvezőtlen időjárási viszonyok és a megújuló energiatermelő kapacitások növekedése lefelé irányuló nyomást gyakorolhatnak a gázárakra, a határidős szerződések által jelenleg javasolt szint alá.”
Szabó Gergely
2014 decembere óta irányítja a MET Magyarországot, 2019 óta pedig a MET Central Europe régiós szervezetét. Szabó Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon. 2007-ben csatlakozott üzletfejlesztési szakértőként a MOL-csoport gázdivíziójához. 2010 és 2011 között a MET beszerzés és strukturált kereskedelem igazgatói posztját töltötte be. 2011-től négy évig a MET Csoport svájci kereskedelmi központjában, a MET International vezérigazgatójaként dolgozott. A MET Magyarország vezérigazgatói pozíciója mellett Szabó Gergely a Magyar Telekom és a MET Holding vegyesvállalatának, az E2 Hungary-nek igazgatósági elnöke. A MET Magyarország és az E2 Hungary a magyar piacon képviselik a MET Central Europe szervezetét, amely régiós csoport emellett még a horvát, szlovák, szerb és ukrán piacokon aktív az energiakereskedelem és az energiahatékonysági szolgáltatások területén a kis- és középvállalkozások, a nagy ipari fogyasztók, valamint az állami tulajdonú intézmények szegmenseiben.
A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"
A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.
