2025 február 8-án a balti országok – Észtország, Lettország és Litvánia – történelmi lépést tettek: véglegesen leváltak az orosz áramhálózatról, és csatlakoztak az európai kontinentális rendszerhez. Ez a lépés évtizedek óta az egyik legjelentősebb energetikai függetlenségi törekvés Kelet-Európában, amely nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is mérföldkőnek számít. Ez az átállás azonban nem volt kockázatoktól mentes.

2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált. A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek. 

Az energetikai szektor és az elektrotechnika napjainkban soha nem látott kihívásokkal néz szembe: digitalizáció, növekvő kiberfenyegetések, és az új szabályozási követelmények, mint a NIS2 irányelv. Hogyan védhetjük meg létfontosságú infrastruktúráinkat a célzott támadásokkal szemben? Mai vendégeinkkel az IT-biztonságról, a kiberterrorizmus veszélyeiről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgetünk, hogy feltárjuk, miért ez a jövő egyik legégetőbb kérdése. Tartsatok velünk!

2024. június 21-én a délkelet-európai országokat érintő jelentős hálózati zavar rázta meg a régiót, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország részleges áramellátási összeomlásával. A láncreakcióba torkolló esemény, melyet két kritikus távvezeték kiesése indított el, több ezer háztartást és ipari fogyasztót hagyott áram nélkül egy hőhullám közepén.