33. Mit adtak nekünk a rómaiak? Avagy mennyi munKÁT ad a megújuló ipar?
2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált.
A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek. Most azonban gyökeres átalakítása vagy akár részleges megszüntetése is a napirendre került, ami alapjaiban formálhatja át a magyar villamosenergia-piacot. Ez a változás nemcsak technikai és piaci, hanem jogi kérdéseket is felvet.
Mit jelent mindez a már működő naperőművek számára? Milyen lehetőségeik maradnak a befektetőknek és az üzemeltetőknek? Hogyan hat a változás az energiakereskedőkre, az ipari fogyasztókra, és végső soron az energiaárakra? Erről fogunk beszélgetni aktuális adásunkban!
Alföldy-Boruss Márk közgazdász, PhD fokozatát a Szent István Egyetemen szerezte, energiapolitikai szakértőként dolgozott minisztériumokban és a MOL-nál is. Széles körű tapasztalattal rendelkezik az európai uniós energetikai szabályozás terén. 2022 óta az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként felel az energiapolitikai irányvonalakért.
Luczay Péter, az ALTEO Nyrt. vezérigazgató-helyettese, gépészmérnök, mérnök-közgazdász és MBA végzettséggel rendelkezik. Több mint két évtizedes tapasztalata van az energiapiac különböző szegmenseiben, kiemelten az erőművi portfóliók és szabályozási szolgáltatások területén. 2020 óta irányítja az ALTEO energiatermelési és kereskedelmi üzletágait.
Vinkovits András villamosmérnök, az energiapiaci szabályozás és stratégia terén szerzett több mint 25 éves tapasztalatot. Karrierje során vezető szerepet játszott a MAVIR megalapításában és irányításában, valamint a Budapesti Erőmű több leányvállalatánál is. 2020 óta az Energiabörze Kft. ügyvezetője, amely aggregátori és megújuló energia értékesítési tevékenységet folytat.
#KÁT #METÁR #szabályozás #energiapiac #támogatás
Adásaink
Összes adásFolytatódnak a szakmai estek: a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk egy újabb epizódja következik, amelyben elemezzük, hogy a jelenlegi energiamix milyen új helyzetek elé állítja villamosenergia-rendszerek üzemeltetőit valamint fejlesztőit, és a szivattyús tározós erőművek hogyan nyújthatnak megoldást az ellátásbiztonság fenntartására.
2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált. A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek.
A szakmai estek következő részében a villamosenergia rendszer egyik speciális területét, a vasúti villamos vontatási energiaellátó rendszert ismerjük meg. Képet kaphatunk a szakterület fő kihívásairól és bepillantást nyerhetünk olyan vasútspecifikus műszaki kérdésekbe (földelési rendszerek, méretezési elvek, felhasználói igények stb.) amelyek foglalkoztatják a szakterületen tevékenykedő szakembereket.
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
