26. Sugárzik róluk az elhivatottság: a Paks 2 projekt aktualitásai
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
Kovács András Zoltán: 1954-ben született Miskolcon, villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1980-2010 között a Paksi Atomerőműnél dolgozott különböző pozíciókban, majd 2010-2018 között a Magyar Villamos Műveknél és leányvállalatainál töltött be vezetői szerepeket. Szakmai tapasztalata az atomerőművek létesítésére és üzemeltetésére, valamint a szénbázisú energiatermelésre terjed ki.
Rákóczi Péter: 1981-ben született Egerben, közgazdasági diplomát szerzett Franciaországban. A Hír TV-nél gazdasági újságíróként és híradós riporterként dolgozott, majd 2015-től a Paks II. projekt kommunikációs főtanácsadója lett. Jelenleg a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója.
Szarvas Krisztián: Energetikai és gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd fiatal mérnökként a Paksi Atomerőműnél kezdett dolgozni. 1995-től az üzemviteli csapat tagja volt, később a Lévai-projektnél és a Paks II. projektnél folytatta karrierjét. 2020 óta a Paks II. projekt műszaki igazgatója, felelős az erőmű tervezési és engedélyezési feladataiért.
Adásaink
Összes adásAz európai villamosenergia rendszer áprilistól mozgalmas 4 hónapot élt át. Négy országot is kisebb-nagyobb áramszünet sújtott. Mind kiterjedését, mind időtartamát tekintve a kiemelkedően legsúlyosabb az április 28-ai, Spanyolországot és Portugáliát sújtó blackout volt. De mi történhetett? Szakértő vendégeinkkel – Decsi Gáborral (F4STER FUTURE ZRt.,mérnök tanácsadó, korábban MAVIR Zrt., kiemelt rendszerirányítási szakértő) és Eperjesi Lászlóval (Prolan-Power Zrt., igazgatóság elnöke) – az aktuális információk alapján keressük a válaszokat
A napelem ma már nem csupán technológia – közbeszéd, vita, remény és félelem egyszerre. Visszatáplálás, akkumulátor, csatlakozási mizéria – sok a hang, kevés a tiszta kép. Ebben az epizódban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a mítoszokat, és helyre tesszük a leggyakoribb félreértéseket.
A 4. évébe lépett Szakmai Est sorozat 25. epizódjában azt a kérdést fogjuk elemezni, hogy az európai villamosenergia-ipar jelen pillanatban milyen kihívásokkal küzd, klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi szempontokból. Elemzést kapunk arról, hogy ezeket a kihívásokat milyen folyamatok eredményezték és jelen pillanatban milyen irányba lehet elindulni ezek megoldása érdekében.
Folytatódnak a szakmai estek: a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódja következik, amelyben tisztázzuk, hogy miért, milyen előírások alapján és ütemezéssel kerül kivezetésre az Európai Unióban a kén-hexafluorid (SF6) gáz, valamint bemutatjuk, hogy milyen alternatívák léteznek a pótlására.
Kapcsolódó tartalom
Időpont: 2025. október 7.
Helyszín: Microsoft Teams
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
