Folytatódnak a szakmai estek: a Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk egy újabb epizódja következik, amelyben elemezzük, hogy a jelenlegi energiamix milyen új helyzetek elé állítja villamosenergia-rendszerek üzemeltetőit valamint fejlesztőit, és a szivattyús tározós erőművek hogyan nyújthatnak megoldást az ellátásbiztonság fenntartására.
2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált. A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek.
A szakmai estek következő részében a villamosenergia rendszer egyik speciális területét, a vasúti villamos vontatási energiaellátó rendszert ismerjük meg. Képet kaphatunk a szakterület fő kihívásairól és bepillantást nyerhetünk olyan vasútspecifikus műszaki kérdésekbe (földelési rendszerek, méretezési elvek, felhasználói igények stb.) amelyek foglalkoztatják a szakterületen tevékenykedő szakembereket.
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
Az energetikai szektor és az elektrotechnika napjainkban soha nem látott kihívásokkal néz szembe: digitalizáció, növekvő kiberfenyegetések, és az új szabályozási követelmények, mint a NIS2 irányelv. Hogyan védhetjük meg létfontosságú infrastruktúráinkat a célzott támadásokkal szemben? Mai vendégeinkkel az IT-biztonságról, a kiberterrorizmus veszélyeiről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgetünk, hogy feltárjuk, miért ez a jövő egyik legégetőbb kérdése. Tartsatok velünk!
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
2024. június 21-én a délkelet-európai országokat érintő jelentős hálózati zavar rázta meg a régiót, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország részleges áramellátási összeomlásával. A láncreakcióba torkolló esemény, melyet két kritikus távvezeték kiesése indított el, több ezer háztartást és ipari fogyasztót hagyott áram nélkül egy hőhullám közepén.
A szakmai estek 2024. évi őszi félévének utolsó epizódjában a napon belüli villamosenergia-piac világába kalauzoljuk el a hallgatóságot a szakmai estekre jellemző kötetlen formában. Bemutatjuk – többek között – milyen piacok és időtávok vannak, ismertetjük a folyamatos kereskedés és az aukciós piac közötti különbségeket, az együttműködésük technikai részleteit – különös tekintettel az idén indult napon belüli aukciós piacra –, valamint a napon belüli kapacitásszámítást és eddigi eredményeit.
A #MEEnet új epizódjában a villamosenergia mindennapi életünkre gyakorolt hatását és veszélyeit vizsgáljuk Kiss István egyetemi docenssel. Beszélünk az egyenáram és váltóáram harcáról, az érintésvédelem modern kihívásairól, és arról, hogyan előzhetők meg a leggyakoribb balesetek.
A hagyományokat folytatva az idei VIF-en is lehetőség volt workshop keretében egy különösen aktuális téma alapos, párbeszédes körbejárására. A témát sajnos a háború adta. „Elemezzük közösen a háború egyes szakirányú tanulságait!” címmel Görgey Péter tartott vitaindítót, amelyet mozgalmas és tartalmas eszmecsere követett. A téma apropóját az adta, hogy az elhúzódó háború – és különösen annak villamosenergetikai aspektusa – immár lehetségessé, sőt szükségessé teszi következtetések levonását és azok beépítését a szakmai gondolkodásunkba.
A szakmai esteken belüli Hiedelmek vs. Valóság sorozatunk újabb epizódjában egy „láthatatlan” és gyakran nem kellő gondossággal kezelt villamosipari területet, a földelés kérdését fogjuk - a szakmai estekre jellemző - kötetlen formában körbejárni. Bemutatjuk a jelenlegi előírási környezetet, majd esettanulmányokat elemezünk, rávilágítva gyakran előforduló (és néha banálisnak tűnő) hibákra, amelyek komoly fejtörést okozhatnak tervezőnek és üzemeltetőnek is.
2024. szeptember 14. éjjel az Észak-Dunántúlt megtépázó vihar nyomában több Győr-Moson-Sopron vármegyei várost is áramkimaradások érintettek.
„Egy északnyugat-délkelet irányban gyorsan mozgó, rendkívül erős hidegfront érkezett. Helyenként akár 100 km/h-t is meghaladó széllökésekkel jelentős mennyiségű csapadék is lehullott az E.ON dunántúli hálózatának területére, a heves szél és esőzés következtében az áramhálózaton is károk keletkeztek. Az előrejelzések alapján már péntektől jelentősen megnövelt készenléttel, megemelt szerelőszámmal készültünk a hétvégére. A vihar szombat esti érkezésétől folyamatosan, az éjszaka folyamán is dolgoztak munkatársaink a károk felszámolásán, ez jelenleg is kiemelt létszámmal zajlik” – írják.
