41. „3,6 röntgen. Nem jó, de nem is vészes.” – Csernobil 40 év távlatából
40 évvel Csernobil után sem a múlt a legfontosabb kérdés – hanem az, hogy mit értettünk meg belőle. Vagy inkább: mit nem.
A legújabb MEEnet podcast epizódban nem a jól ismert narratívákat ismételjük, hanem a kényelmetlenebb kérdéseket tesszük fel. Valóban operátori hiba volt? Vagy egy olyan rendszer bukott meg, amit már akkor sem értettünk teljes mélységében? És ami még fontosabb: ma jobban értjük a saját rendszereinket?
Egyre komplexebb, digitalizált, inverterekkel és automatizált döntésekkel működő energiarendszereinkben vajon nincsenek hasonló „láthatatlan kockázatok”? Lehet, hogy a következő „Csernobil” nem robbanással kezdődik – hanem csendben, egy rendszer szintű instabilitással?
Aszódi Attila
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, 2021-től a Természettudományi Kar dékánja. Szakmai pályafutása során vezető szerepet töltött be a nukleáris biztonság területén: a paksi üzemzavart követően miniszteri biztosként dolgozott, valamint a fukushimai baleset után az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az atomerőművek biztonsági felülvizsgálatában. Kutatási és oktatási területei az energiapolitika, a reaktorbiztonság és a termohidraulika, miközben aktívan részt vesz a nukleáris energia társadalmi elfogadottságának erősítésében.
Adásaink
Összes adásA #MEEnet-en a 2026-os tavaszi félévben soron következő #Szakmai Est egy nagyon aktuális és egyre jobban előtérbe kerülő témával jelentkezik. Az MI/AI (=Artifical Intelligence) észrevétlenül lépett be a mindennapi életünkbe: van akinek csak reklámok/hirdetések formájában, van aki viszont tudatosan használja a magánéletében vagy a munkájában.
40 évvel Csernobil után sem a múlt a legfontosabb kérdés – hanem az, hogy mit értettünk meg belőle. Vagy inkább: mit nem. A legújabb MEEnet podcast epizódban nem a jól ismert narratívákat ismételjük, hanem a kényelmetlenebb kérdéseket tesszük fel. Valóban operátori hiba volt? Vagy egy olyan rendszer bukott meg, amit már akkor sem értettünk teljes mélységében? És ami még fontosabb: ma jobban értjük a saját rendszereinket?
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk.
Hó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Kapcsolódó tartalom
Időpont: 2026. május 28.
Helyszín: online
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
