21. A nyár bajnokai télen születnek - elektrotechnikai karrierutak
A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.
Tagyi Gábor, villamosmérnök, mérnök tanár, 1999-ben végzett a Kandó Kálmán műszaki főiskolán. 2002-től közgazdász szakmérnök több szakirányú képesítéssel: villámvédelmi felülvizsgáló, erősáramú berendezés felülvizsgáló, szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezető. 2008-től közgazdász tanár végzettséget szerez a Budapesti Corvinus Egyetemen. A MEE szakoktatója, az NSZFI, NMH és NSZFH szakértője, 2014 szeptembertől szakmai igazgatóhelyettes, műszaki tanár Budapesti Műszaki SZC Verebély László Technikumban.
Markovics Zsolt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Oktatási bizottságának elnöke, az e.on vállalatcsoport szakképzési szakreferense, felnőttképzési szakértő. Pályafutását villamos hálózattervezéssel kezdte, majd az ezredforduló környékén gyengeáramú rendszerek tervezésével foglalkozott. Műszaki vezető, majd ügyvezető szerepben segítette a magyarországi nagy sávszélességű internet elterjedését. Öt éven keresztül tanított szakképzésben és vezette az intézmény erősáramú munkaközösségét. Tíz éven keresztül vett rész villanyszerelők felnőttképzésében. A megszerzett tapasztalatok birtokában az e.on vállalatcsoport műszaki utánpótlás programjaiban vállal szakértőszerepet, villanyszerelő, erősáramú elektrotechnikus, központifűtés- és gázhálózatrendszer-szerelő, továbbá villamosmérnök és gépészmérnök duális képzésekben. Tagja az Elektronika és Elektrotechnika Készségtanácsnak állandó meghívottja az Épületgépészet Készségtanácsnak. Tagja továbbá a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Villamosmű Műszaki-biztonsági és FAM Tevékenység Szakági Műszaki Szakbizottságának. Hobbija, hogy hétfő esténként a Debreceni Egyetem villamosmérnök tanszékén tanszéki mérnökként oktat.
Prof. Dr. habil. Kovács Levente, született 1977.-ben Resicabányán, villamosmérnök, egyetemi tanár és az Óbudai Egyetem jelenlegi rektora. Diplomáját 2000-ben szerezte meg a Temesvári "Politehnica" Műszaki Egyetemen, Automatizálás és Számítógépek Karán, Automatizálás és Ipari Informatika szakon. 2000 és 2006 között a Temesvári Műszaki Egyetemen tanársegéd, majd 2006–2007 között vendégelőadó volt. 2008-ban PhD fokozatot szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ban habilitált az Óbudai Egyetemen, ahol 2016 óta egyetemi tanár, és 2019-től a rektora. Kutatási területe az élettani szabályozások, a modern robusztus irányításelmélet és az orvosbiológiai kutatások terén mozog.
Adásaink
Összes adásHó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Mi történik akkor, amikor a villamosenergia-rendszerből eltűnnek a nagy, nehéz forgógépek, és helyüket szoftvervezérelt elektronikák veszik át? Miért lett hirtelen mindenki az inverterekkel, a grid-forming szabályozással és az inerciavesztéssel elfoglalva?
A #MEEnet-en a 2025-ös őszi félév 3. #Szakmai Estje szokatlan témával jelentkezik egy esettanulmány formájában.
2023. október 5-én egy tűzeset következtében részben megsemmisült az MVM ÉMÁSZ Jászberény alállomása, amelynek ideiglenes helyreállításához példaértékű szakmai összefogás volt szükséges. Erről a munkáról, annak szakmai és emberi kihívásairól valalmint az alkalmazott – néha kreatív – megoldásairól fog minket tájékoztatni és válaszolni a kérdéseinkre Nagy László az MVM ÉMÁSZ szakszolgálati szakterületvezetője a #Szakmai Estek szokásos kötetlen keretek között
Az energia-rendszer gyors ütemben változik villamos, és ebben kulcsszerepet játszanak az európai MARI és PICASSO platformok. Ezek a rendszerek biztosítják, hogy a kiegyenlítő energia beszerzése átlátható, gyors és egységes legyen egész Európában.
Mai adásunkban azt vizsgáljuk, hogyan érinti ez a magyar piacot, milyen technológiai kihívásokat hoz, és mely szereplők számára kínál előnyt az új rendszer.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
