17. A zöld hidrogén reális alternatíva lehet a szénhidrogének kiváltására?
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT. és OPUS TITÁSZ ZRT. Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakértőként és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyan témákkal foglalkozik, mint pl.:
- Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
- Halmajugra naperőműpark létesítése
- Hálózati integrált energiatárolók létesítése
- RRF pályázati feladatok 2021-
Adásaink
Összes adásA villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
Az energetikai szektor és az elektrotechnika napjainkban soha nem látott kihívásokkal néz szembe: digitalizáció, növekvő kiberfenyegetések, és az új szabályozási követelmények, mint a NIS2 irányelv. Hogyan védhetjük meg létfontosságú infrastruktúráinkat a célzott támadásokkal szemben? Mai vendégeinkkel az IT-biztonságról, a kiberterrorizmus veszélyeiről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgetünk, hogy feltárjuk, miért ez a jövő egyik legégetőbb kérdése. Tartsatok velünk!
A villamosenergia-rendszerben zajló paradigmaváltással és annak következményeivel minden a szakterületen tevékenykedő találkozott vagy találkozni fog rövid időn belül. Ha ezek a befolyásoló hatások összekerülnek azzal a ténnyel, hogy hosszú távon (5-10 év), a sokszor bizonytalan forrás- és fogyasztásoldali prognózisok alapján meg kell tudni mondani hol, és milyen fejlesztések (alállomás, távvezeték) szükségesek, vagy ki lehet-e kapcsolni egy távvezetéket vagy alállomási részt, akkor elmondhatjuk, hogy elindultunk a „jövőbelátás” irányába.
2024. június 21-én a délkelet-európai országokat érintő jelentős hálózati zavar rázta meg a régiót, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország részleges áramellátási összeomlásával. A láncreakcióba torkolló esemény, melyet két kritikus távvezeték kiesése indított el, több ezer háztartást és ipari fogyasztót hagyott áram nélkül egy hőhullám közepén.
Kapcsolódó tartalom
Időpont: 2025. március 27.
Helyszín: online
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Fedezd fel velünk az energiaközösségek valódi potenciálját, és tudd meg, hogyan járulhatnak hozzá a fenntartható jövőhöz! Ez több, mint egy trend – ez az energia jövője, amit mi magunk alakíthatunk! Tarts velünk, ha érdekel a technológia, a gazdaság és a jog találkozása az energiavilág új korszakában! Kérem, tartsatok velünk, és iratkozzatok fel csatornáinkra, hogy megújult tartalmainkkal és adásainkkal találkozhassatok!
