17. A zöld hidrogén reális alternatíva lehet a szénhidrogének kiváltására?
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT. és OPUS TITÁSZ ZRT. Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakértőként és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyan témákkal foglalkozik, mint pl.:
- Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
- Halmajugra naperőműpark létesítése
- Hálózati integrált energiatárolók létesítése
- RRF pályázati feladatok 2021-
Kapcsolódó tartalom
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
Időpont: 2024. május 16. 17:00
A #MEEnet FOCUS következő adásában Dr. Raisz Dáviddal és Dr. Szolnoki Pálmával fogunk az előadásukról beszélgetni, amelyben bemutatták, hogy az EK-k működése alakítható úgy, hogy megújulók és tárolók beruházóiként, illetve, üzemeltetőiként az elosztóhálózat számára kedvezőbb körülményeket teremtsenek, ahhoz képest, mintha hasonló volumenű beruházások az EK-k által nyújtott koordináló/szervező erő nélkül, egyéni érdekek mentén történnének.
A szakmai estek 2024. évi 3. epizódjában azt a kérdést fogjuk megbeszélni, hogy kell-e rövid távon tartani az energetikában használatban lévő többszázezer GSM kommunikációs megoldás megszüntetésétől? Energetikai rendszereink adatigénye az információs társadalomban egyre csak duzzad, de mégis milyen szempontok kell, hogy vezéreljenek az optimális megoldás megtalálásához?
