17. A zöld hidrogén reális alternatíva lehet a szénhidrogének kiváltására?
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT. és OPUS TITÁSZ ZRT. Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakértőként és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyan témákkal foglalkozik, mint pl.:
- Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
- Halmajugra naperőműpark létesítése
- Hálózati integrált energiatárolók létesítése
- RRF pályázati feladatok 2021-
Adásaink
Összes adásA #MEEnet-en a 2026-os tavaszi félévben soron következő #Szakmai Est egy nagyon aktuális és egyre jobban előtérbe kerülő témával jelentkezik. Az MI/AI (=Artifical Intelligence) észrevétlenül lépett be a mindennapi életünkbe: van akinek csak reklámok/hirdetések formájában, van aki viszont tudatosan használja a magánéletében vagy a munkájában.
40 évvel Csernobil után sem a múlt a legfontosabb kérdés – hanem az, hogy mit értettünk meg belőle. Vagy inkább: mit nem. A legújabb MEEnet podcast epizódban nem a jól ismert narratívákat ismételjük, hanem a kényelmetlenebb kérdéseket tesszük fel. Valóban operátori hiba volt? Vagy egy olyan rendszer bukott meg, amit már akkor sem értettünk teljes mélységében? És ami még fontosabb: ma jobban értjük a saját rendszereinket?
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk.
Hó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
