18. Mennyire rugalmas a villamosenergia-ellátás?
A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.
Balog Richárd - 2008-ban diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, villamosmérnöki szakon, villamosenergia-rendszerek szakirányon. Végzése óta a MAVIR kötelékében dolgozik, de az évek során többször változott a pozíciója, viszont végig a rendszerirányítás területén maradt, mely időközben kibővült a piacműködtetéshez kapcsolódó feladatokkal. Vezetői munkakörben 2014-től dolgozik, kezdetben forrástervezési osztályvezetőként, 2022. augusztusától rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatóként. Igazgatóként a rendszerirányítás és piacműködtetés operatív feladatainak biztosításáért felel, ideértve a rövidtávú tervezési és valós idejű üzemirányítási feladatokat.
2016-2019 között tagja volt az ENTSO-E által létrehozott TSO-DSO munkacsoportnak, mely az európai elosztói engedélyesekkel történő együttműködés fejlesztését, az elosztott termelés és aktív fogyasztók villamosenergiapiacon történő megjelenésének elősegítését tűzte ki célul.
Hartmann Bálint - 2008-ban végzett okleveles villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ph.D. tanulmányait Dr. Dán András vezetésével a BME Villamos Energetika Tanszékén folytatta. 2013-ban szerzett tudományos fokozatot, 2022-ben habilitált. Sikeresen pályázott az Új Nemzeti Kiválóság Program „Kiválósági kutatócsoport” ösztöndíjára, melynek támogatásával a BME-n megalakította a "FASTER (Future Applications of Sustainable Transmission and distribution Energy Research)" kutatócsoportot, melynek 2017-2019 közötti tevékenysége nagyban hozzájárult a 2019-ben beadott MTA Lendület Pályázat sikeréhez. Ezzel a támogatással 2019-2022 között az "MTA-BME Lendület FASTER Kutatócsoportot" vezette.
A közelmúltban érdeklődése az átviteli- és elosztóhálózatok topológiai tulajdonságainak, fejlődési folyamatának irányába fordult, valamint annak feltárására, hogy az előbbiek hogyan befolyásolják a rendszer sérülékenységét.
Péter Gábor Mihály - Középiskolai tanulmányait követően a BME-n Villamosmérnök oklevelet szerzett 1993-ban; több diplomával is rendelkezik a mérnöki alapvégzettsége mellett: Külkereskedelmi Főiskola Total Quality Management Szakközgazdász, 1997; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA, 2005. 1993-ban kezdett el dolgozni az ÉDÁSZ vállaltnál, mint üzemviteli mérnök, azóta is a villamos elosztás területén dolgozik, jelenleg az E.ON ÉszaK-Dunántúli Áramhálózati Zrt-nél, mint Kiemelt hálózati innovációs szakértő tevékenykedik. Közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a villamos-energia elosztás területén. Az elmúlt 6 évben több nemzetközi projektben is részt vett és vesz, amely a hálózati rugalmasság témakörét vizsgálja. Jelenleg az E.ON Hungária DSO cégei számára fejlesztendő Rugalmassági platformjának product owner-e.
Adásaink
Összes adásA #MEEnet-en a 2026-os tavaszi félévben soron következő #Szakmai Est egy nagyon aktuális és egyre jobban előtérbe kerülő témával jelentkezik. Az MI/AI (=Artifical Intelligence) észrevétlenül lépett be a mindennapi életünkbe: van akinek csak reklámok/hirdetések formájában, van aki viszont tudatosan használja a magánéletében vagy a munkájában.
40 évvel Csernobil után sem a múlt a legfontosabb kérdés – hanem az, hogy mit értettünk meg belőle. Vagy inkább: mit nem. A legújabb MEEnet podcast epizódban nem a jól ismert narratívákat ismételjük, hanem a kényelmetlenebb kérdéseket tesszük fel. Valóban operátori hiba volt? Vagy egy olyan rendszer bukott meg, amit már akkor sem értettünk teljes mélységében? És ami még fontosabb: ma jobban értjük a saját rendszereinket?
A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk.
Hó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy a nyár őszbe, az ősz télbe fordul, és csökken a hőmérséklet, minden otthon számára elérkezik az idő, hogy felkészüljön a fűtési szezonra. A megfelelő hőkomfort fenntartása mellett fontos, hogy mindezt gazdaságosan és környezetbarát módon tegyük. Az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatóság iránti igény egyre inkább aktuálissá teszi ezt a témát. Ebben az epizódban áttekintjük, hogyan készülhetünk fel a fűtési szezonra a leghatékonyabban.
Egy különleges témára szeretnénk fókuszálni, ami nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is nagy figyelmet kap. A következő adásunk középpontjában a Paks II atomerőmű projekt áll, amely az ország energiaellátásának jövőjét formálja meg. Beszélgetünk a projekt állapotáról, a technológiai fejlesztésekről és azokról a kihívásokról, amelyekkel a szakemberek nap mint nap szembesülnek. Csatlakozzatok hozzánk, ahogy szakértőinkkel mélyebbre ásunk a részletekben, és megvizsgáljuk, milyen hatással lehet ez a gigantikus beruházás Magyarország és a régió jövőjére.
A következő MEE podcast adásában egy különleges mélymerülésre invitáljuk hallgatóinkat a magyarországi megújuló energia szektor legújabb fejleményeibe. Körbejárjuk, hogy a kormányzati döntések, mint a rendkívüli szabályozási változások és a preferencialista bevezetése, miként formálják át a naperőművek és szélerőművek jövőjét, beleértve a szabályozási környezet, a hálózati integráció, és a finanszírozási feltételek új dimenzióit.
