A villamosenergia-rendszert hajlamosak vagyunk adottnak tekinteni – egy láthatatlan háttérrendszernek, amely „egyszerűen csak működik”. Egészen addig, amíg egy vihar, üzemzavar vagy váratlan esemény rá nem mutat: valójában egy rendkívül összetett, érzékeny és folyamatos egyensúlyban tartott rendszerről beszélünk.
Hó, jég, ónos eső – mennyit bír el a villamos hálózat? Ahogy a telek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, a távvezetékek és alállomások is új terheléseknek vannak kitéve. De valóban új jelenségekről beszélünk, vagy csak most látjuk élesebben a kockázatokat? A #MEEnet – Energetikáról egymásközt legújabb adásában a klímaváltozás és a villamosenergia-rendszer találkozási pontjait járjuk körül: jegesedés, hóterhelés, ellátásbiztonság, szabványok és üzemeltetési tapasztalatok – mérnöki és klímatudományi szemszögből.
Mi történik akkor, amikor a villamosenergia-rendszerből eltűnnek a nagy, nehéz forgógépek, és helyüket szoftvervezérelt elektronikák veszik át? Miért lett hirtelen mindenki az inverterekkel, a grid-forming szabályozással és az inerciavesztéssel elfoglalva?
Az energia-rendszer gyors ütemben változik villamos, és ebben kulcsszerepet játszanak az európai MARI és PICASSO platformok. Ezek a rendszerek biztosítják, hogy a kiegyenlítő energia beszerzése átlátható, gyors és egységes legyen egész Európában.
Mai adásunkban azt vizsgáljuk, hogyan érinti ez a magyar piacot, milyen technológiai kihívásokat hoz, és mely szereplők számára kínál előnyt az új rendszer.
Az előző adásunk minden várakozást felülmúlt – hatalmas érdeklődés és rengeteg visszajelzés érkezett tőletek. Külön köszönjük, hogy megírtátok, mit hiányoltatok, hol kellene pontosítanunk, és milyen új kérdések merültek fel bennetek.
A napelem ma már nem csupán technológia – közbeszéd, vita, remény és félelem egyszerre. Visszatáplálás, akkumulátor, csatlakozási mizéria – sok a hang, kevés a tiszta kép. Ebben az epizódban szakértő vendégeinkkel lebontjuk a mítoszokat, és helyre tesszük a leggyakoribb félreértéseket.
2025 február 8-án a balti országok – Észtország, Lettország és Litvánia – történelmi lépést tettek: véglegesen leváltak az orosz áramhálózatról, és csatlakoztak az európai kontinentális rendszerhez. Ez a lépés évtizedek óta az egyik legjelentősebb energetikai függetlenségi törekvés Kelet-Európában, amely nemcsak technológiai, hanem geopolitikai szempontból is mérföldkőnek számít. Ez az átállás azonban nem volt kockázatoktól mentes.
2025 elején a magyar energiapiac egy példátlan kihívással néz szembe: a KÁT-rendszer, vagyis a kötelező átvételi támogatás jövője kérdésessé vált. A KÁT eddig a hazai megújulóenergia-fejlesztések egyik legfontosabb pillére volt, amely biztos bevételt és kiszámíthatóságot nyújtott a termelőknek.
Az energetikai szektor és az elektrotechnika napjainkban soha nem látott kihívásokkal néz szembe: digitalizáció, növekvő kiberfenyegetések, és az új szabályozási követelmények, mint a NIS2 irányelv. Hogyan védhetjük meg létfontosságú infrastruktúráinkat a célzott támadásokkal szemben? Mai vendégeinkkel az IT-biztonságról, a kiberterrorizmus veszélyeiről és a mesterséges intelligencia szerepéről beszélgetünk, hogy feltárjuk, miért ez a jövő egyik legégetőbb kérdése. Tartsatok velünk!
2024. június 21-én a délkelet-európai országokat érintő jelentős hálózati zavar rázta meg a régiót, Albánia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Horvátország részleges áramellátási összeomlásával. A láncreakcióba torkolló esemény, melyet két kritikus távvezeték kiesése indított el, több ezer háztartást és ipari fogyasztót hagyott áram nélkül egy hőhullám közepén.
A #MEEnet új epizódjában a villamosenergia mindennapi életünkre gyakorolt hatását és veszélyeit vizsgáljuk Kiss István egyetemi docenssel. Beszélünk az egyenáram és váltóáram harcáról, az érintésvédelem modern kihívásairól, és arról, hogyan előzhetők meg a leggyakoribb balesetek.
2024. szeptember 14. éjjel az Észak-Dunántúlt megtépázó vihar nyomában több Győr-Moson-Sopron vármegyei várost is áramkimaradások érintettek.
„Egy északnyugat-délkelet irányban gyorsan mozgó, rendkívül erős hidegfront érkezett. Helyenként akár 100 km/h-t is meghaladó széllökésekkel jelentős mennyiségű csapadék is lehullott az E.ON dunántúli hálózatának területére, a heves szél és esőzés következtében az áramhálózaton is károk keletkeztek. Az előrejelzések alapján már péntektől jelentősen megnövelt készenléttel, megemelt szerelőszámmal készültünk a hétvégére. A vihar szombat esti érkezésétől folyamatosan, az éjszaka folyamán is dolgoztak munkatársaink a károk felszámolásán, ez jelenleg is kiemelt létszámmal zajlik” – írják.
