Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villam

Rendhagyó felállásban rendhagyó témával jelentkezünk. Egy szakértő és egy „civil” vendéggel vesézünk ki egy olyan témát, amit vagy nem tudott, vagy nem mert a szakma világosan, kizárólag szakmai tények mentén feldolgozni. A szaldó elszámolásról fogunk beszélgetni és ami körülötte van…

A szaldó elszámolás összetett témája gyakran okoz zavart a fogyasztók és a napelemes rendszerek tulajdonosai között. A mai beszélgetés – reméljük - tisztába teszi a félreértéseket és megvilágítja a legfontosabb kérdéseket: Mi a szaldó elszámolás valójában? Hogyan befolyásolja ez a napelemes rendszerek működését és gazdaságosságát? Milyen változásokon ment keresztül az elmúlt években Magyarországon? Szakértő vendégeinkkel megvizsgáljuk a szaldó elszámolás aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait. Feltárjuk a rejtett buktatókat, a lehetőségeket, és tanácsokat adunk arra, hogyan navigálhatnak a tulajdonosok ebben a bonyolult rendszerben.

os energetika területén.

Nemzetközi szakmai szervezeteknek, például a Conseil International des Grands Réseaux Electriques (Cigré), az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE), a Centre International de Recherche sur l'Environnement et le Développement (CIRED), és más hasonló intézményeknek kiemelt szerepük van a villamos energetika területén.

A magyar energetikai szektorban a szakember utánpótlásának kihívásairól beszélgetni kiemelten aktuális, mivel a terület gyors technológiai fejlődésen megy keresztül, ami új szaktudást igényel, mint például a megújuló energiaforrások vagy az intelligens hálózatok ismerete. Ezzel párhuzamosan, a demográfiai változások miatt az idősebb szakemberek nyugdíjazása szükségessé teszi az új generációs szakemberek bevonását. Ezen felül, az EU és a globális energiapolitikai változások, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem új kihívások elé állítja a szektort. Mindezek mellett az oktatási rendszereknek is lépést kell tartaniuk az iparági igényekkel, hogy a diákokat hatékonyan felkészítsék a jövő kihívásaira.

„A gázellátás kiesésének veszélye jelentősen csökkent, de az árak alakulása továbbra is nagyon bizonytalan. A magas gáztárolási szintek és az ellátás diverzifikáltsága csökkentette a nyomást és a hiány újbóli kialakulásának kockázatát az európai gázpiacokon. A piaci várakozások 2023/24 tél végéig azt jelzik, hogy a nagykereskedelmi gázárak valamivel 50€/MWh felett stabilizálódnak, ami a 2022-es csúcs körülbelül egyhatoda, bár még mindig több mint kétszerese a válság előtti szintnek.

A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:

"Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"

A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.

Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. 

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.

A következő adásban egy roppant praktikus témát veszünk górcső alá: mindenhonnan repkednek nemcsak a milliárdok, de a 10-100-1000 milliárdok, amit az RRF (EU-s felújítási alap) és egyéb forrásokból lehet az iparágra költeni. Ez remek hír, de amire a válaszokat keressük: ki fogja ezt végrehajtani?

Amerikai kutatók először érték el laboratóriumi körülmények között azt, hogy fúziós kísérlet során több energiát nyerjenek ki a folyamatból, mint amennyit beletettek, vagyis pozitív legyen a folyamat energiamérlege. A kísérlet a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban zajlott december 5-én.” Ezen aktuális, sokakat foglalkoztató és erősen szakmai témáról beszélgetünk: a fúzió, és minden, ami körülötte van. Félreértések, mendemondák, mikor lesz ipari alkalmazás, mennyiben gyakorolhat hatást a villamosenergia-rendszer ma ismert működésére stb. Mikorra lesz a gyakorlatban tényleg alkalmazható?! Tartsatok velünk!

A következő témánk azokról a „szürke eminenciásokról” szól, akiknek a munkája akkor hibátlan, ha nem tudunk róla, hogy vannak. Az energiaválság és a folyamatosan változó szabályozási környezetben, háború súlytotta állapotban is folyamatosan helyt kell álljanak, nem hibázhatnak, és várják, hogy ne történjen semmi. A villamosenergia-rendszer irányítóiról, működtetőiről beszélünk. Ehhez az átviteli- és az elosztó-hálózat szakavatott rendszerirányító vezetőivel beszélgetünk, hogy betekintést kapjunk a függöny mögé…

Egy olyan dologról beszélgetünk majd, ami teljesen magától értetődő, hogy van, ha nem áll rendelkezésre, azonnal észreveszi mindenki. Talán az első olyan alkalmazási terület, ahol a villamosenergia-felhasználás megjelent, és természetesen mindenkinek van róla véleménye, de tapasztalata biztosan. Ez a világítástechnika! Hogy ez mennyire elektrotechnika, vagy klasszikus energetika, reméljük választ kapunk rá, ehhez több elismert szakértőt is meghívtunk a stúdióba: Nagy Jánost, aki a téma alfáját és omegáját ismeri, Sejpes Zoltánt, aki úgy tesz minket fényevővé, hogy nem halunk éhen, és Zalka Pétert, aki az étel mellé italt is biztosít. Fénnyel? Kiderül!