A villamosenergia-rendszer kritikus elemei a - védelmi és irányítástechnikai szempontból is komplex - alállomások, melyek felépítése és üzemeltetése több évtizedes gyakorlaton alapszik. Azonban a digitalizáció megjelenése és folyamatos erősödése az alállomásokat is érinti, így időszerű elkezdeni a Teljesen Digitális Alállomás koncepciót övező problémák és nehézségek feltárását. A hagyományos analóg jeleket és erősáramú bekötéseket részben felváltják majd a kommunikációs vonalak és merging unit-ok, aminek a következtében látszatra jóval egyszerűsödik a mérés – jelfeldolgozás folyamata, de a teljes kép mégsem ilyen egyszerű.
A magyar népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Grósz Károlynak:
"Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Aggódunk a Duna környezetéért, ezért továbbra is igen veszélyesnek tartjuk a hatalmas károkat okozó Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építését. E fölösleges óriásberuházás – a szakemberek zöme és a környezetvédők szerint is – környezetpusztító és sokmilliárdos adósságokba hajszolja az országot. Az egyoldalú tájékoztatási kampány eredménytelensége is mutatja, hogy döntésük téves. (…) Mi, akik aggódunk a Duna sorsáért és a beavatkozás káros következményeit szeretnénk elkerülni, békés felvonulást tartunk 1988. május 27-én a Vörösmarty tértől Ausztria nagykövetségéig. Kérjük a Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy támogassa közös ügyünket!"
A villamos energia teljesen behálózza a mindennapjainkat, civilizált életünk nélkülözhetetlen részévé vált, természetesnek tekintjük azt, hogy szinte bárhol és bármikor rendelkezésre áll. A MEE szakmai estek 2023. évi őszi második epizódjában a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) operatív vezérigazgató-helyettesével beszélgetünk arról, hogy a folyamatos és stabil villamosenergia-ellátást milyen aktuális szabályozási trendek befolyásolják, melyek az aktuális kihívások, változási irányok.
Szakmánkon belül (és főleg azon kívül) fellelhető az a gondolat, hogy a „klasszikus” erősáramos technológiát nem jellemzi a fejlődés, mivel az áram így is, úgy is csak „folyik”.
A MEE szakmai estek 2023. évi őszi epizódjai közül az elsőben a magyar VER átviteli hálózati transzformátorainak fejlődését, technológiai változásait és az ebből adódó előnyöket (és hátrányokat?) fogjuk megbeszélni a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR ZRt.) szakértőivel, a megszokott beszélgetős hangulatban, rámutatva arra, hogy a fejlődés nem kerüli el a „klasszikus” VER építőelemeit sem.
A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület – színvonalas belső szakmai, egyesületi és közösségi életét támogató - estjeinek következő állomása az Aggregátorok szerepe az energetikában című, a Hiedelmek vs. Valóság sorozatba illeszkedő epizódja.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.
A rendhagyó szakmai esten a 2014-es újraindítása óta az idén 8. alkalommal megrendezésre kerülő Védelmi és Irányítástechnikai Fórumról (a továbbiakban VIF) fogunk beszélgetni. Hogyan és miért hozták létre a nagy elődjeink? Hogyan és miért indítottuk újra? Milyen módon változott meg az évek alatt? Milyen irányba lépünk tovább az idei VIF-en?
A következő adásban egy roppant praktikus témát veszünk górcső alá: mindenhonnan repkednek nemcsak a milliárdok, de a 10-100-1000 milliárdok, amit az RRF (EU-s felújítási alap) és egyéb forrásokból lehet az iparágra költeni. Ez remek hír, de amire a válaszokat keressük: ki fogja ezt végrehajtani?
A világítástechnika egy valódi multidiszciplináris alkalmazási terület. A mérnöki ismeretek mellett szükség van fizikai, optikai, fiziológiai, pszichológiai, környezetvédelmi tudásra is, ha a fényt körültekintően akarjuk használni. Ha az alkalmazási területeket nézzük, akkor ez lefedi az emberi tevékenységek szinte teljes spektrumát az otthontól az irodákon keresztül a beltéri és szabadtéri munkahelyekig, a közlekedéstől a szórakozáson át a művészeti alkotásokig, az emberi jóléttől a terápiás alkalmazásokig.
Amerikai kutatók először érték el laboratóriumi körülmények között azt, hogy fúziós kísérlet során több energiát nyerjenek ki a folyamatból, mint amennyit beletettek, vagyis pozitív legyen a folyamat energiamérlege. A kísérlet a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban zajlott december 5-én.” Ezen aktuális, sokakat foglalkoztató és erősen szakmai témáról beszélgetünk: a fúzió, és minden, ami körülötte van. Félreértések, mendemondák, mikor lesz ipari alkalmazás, mennyiben gyakorolhat hatást a villamosenergia-rendszer ma ismert működésére stb. Mikorra lesz a gyakorlatban tényleg alkalmazható?! Tartsatok velünk!
